Kritikák kereszttüzében a "kényszermunka-rendelet"

A kormány honlapjára nemrég felkerült rendelettervezet szerint a működési engedélyük megújításához a magánellátásban dolgozó orvosoknak is havi húsz órát kellene dolgoznia az állami ellátásban, amit Kunetz Zsombor "kényszermunkának" nevezett. Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint alkotmányossági problémát is felvethet a rendelkezés, amely szerinte szakmai köntösben és következetlenül próbálja meg kezelni az orvoshiányt - írja a hang.hu.

Az egészségügyi törvénymódosítás újabb szabályait tartalmazó rendelettervezetek két nappal ezelőtt kerültek fel a kormány honlapjára. Ezekben szerepelnek részletek többek között arról, hogy zajlana az ellátás szervezése megyei szinten, és szerepel benne az is, hogy a működési engedélyük megújításához a magánellátásban dolgozó orvosoknak is havi húsz órát kellene dolgoznia az állami ellátásban. 

...

Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint akár Alaptörvénybe is ütközhet a mostani formájában ez a rendelkezés, mert sérti a munkahelyválasztás szabadságát. Szerinte az a probléma, hogy a jogszabály az ellátási gondokat nem ellátásszervezési eszközökkel, hanem szakmai köntösbe bújtatva próbálja megoldani, amikor havi húsz órás, az állami ellátásban végzett munkához kötné a szakvizsga fenntartását, vagyis a továbbképzésekhez hasonló szakmai kötelezettség lenne az orvosok számára a közfinanszírozott ellátásban való részvétel.

Annak, hogy egy orvos magánintézményben vagy állami intézményben dolgozik, semmi köze ahhoz, hogy birtokában van-e annak a szakmai felkészültségnek, amely a szakvizsgája fenntartásához szükséges. Az egészségügyben szektorsemlegesnek kellene lennie a szakmai szabályoknak és a továbbképzéseknek is, hiszen az orvos szakmai tudása ugyanolyan fontos a magánellátásban, mint a közfinanszírozott ellátásban – magyarázta a Magyar Hangnak Kovácsy Zsombor.

Ott lóg ki igazán a lóláb, hogy a jogszabály úgy rendelkezne, hogy ügyeleti ellátásban tíz órában is le lehet tudni a húsz órás munkavégzést. De miért lenne az ügyelet szakmailag kétszer olyan értékes, mint az osztályos betegellátás? – vetette fel Kovácsy. Szakmailag szintén nem indokolható szerinte, hogy a külföldön praktizáló orvosokra nem, csak a Magyarországon magánellátásban dolgozókra vonatkozik ez a kötelezettség, vagyis a jogszagbály logikája szerint a külföldi munka alkalmas az orvosi gyakorlat fenntartására,  a magyarországi magánellátás viszont nem.  

További részletek a cikkben