A forráskivonás azonnali megfordítása jelenthet csak némi esélyt arra, hogy a rendszer ne omoljon össze.
A fenntarthatóság és ezen belül a közösség jóléte szempontjából kritikus kérdésnek tartja az egészségügyi források nagyságát a Jó állam jelentés. Az augusztus végi kormánykonferencián ismertetett dokumentum az egészségügyi ráfordítások növelését sürgeti - idézte a magyaridők.hu.
Az egészségügyre fordított kiadások mértékét tekintve nem állunk jól: Európában Hollandia vezet közel 13 százalékkal, de Svájc és Franciaország is élen jár a 11,5 százalék körüli költésével, míg Magyarország a GDP 4,7 százalékát fordítja egészségügyi kiadásokra. A szerzők szerint az egészségügyi kiadások csökkenése – a 2010. évi 5,6-ről a 2013-as 4,7 százalékra – kritikus helyzet irányába sodorja az egészségügyet, és a tendencia azonnali megfordítása jelenthet csak némi esélyt arra, hogy a rendszer ne omoljon össze.
A jelentés rámutat: az egészségügy nem csak azért fontos, hogy a már kialakult betegségeket kezelje. Ennél is lényegesebb szerepe van a megelőzésben. A gazdaság szempontjából – hangsúlyozza a dokumentum – kiemelten fontos, hogy a keresőképes lakosság valóban dolgozzon, különösen, hogy egyre több az idős ember. Az értékteremtéshez pedig a munkavégző képességre van szükség, ám eközben szinte valamennyi mutató (várható élettartam, halálozási ráta, rákos vagy szív- és érrendszeri megbetegedések) tekintetében Magyarország a legrosszabb értékeket mutató országok között van az OECD-államok között.
A szerzők szerint a források növelésére, és emellett a felhasználás monitorozására lenne szükség.