Külföldön vág, de nekünk fáj

Bár a klinikai tesztek utolsó fázisától eltekintve szinten midnen fejlesztési lépés idehaza zajott, az intelligens sebészeti eszköz karrierje Nagy-Britanniában indult. Hogy miért, azt elsősorban a finanszírozási és méginkább a piaci lehetőségek különböző volta magyarázza. Magyar innovációs sikeren ámul a világ, csak éppen nem tud róla. A nemzetközi tudományos sajtóban vezető hír lett a magyar ötletből Magyarországon kifejlesztett, onkokésnek nevezett műtéti és diagnosztikai eszközről a Science Translational Medicine-ben megjelent publikáció. A híradások nagy részéből csupán az maradt ki, hogy a fejlesztés Magyarországhoz kötődik – írja a nol.hu portálja.

Az intelligens sebészkés fejlődéstörténetét nyomonkövetve 2011 márciusában írt cikkünkben Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem akkori rektora elmondta, a társadalmi környezet nem kedvez az innovációs tervek megvalósításának. A „Külföldre megy a magyar onkokés?" című írásból az is kiderült, hogy többek között azért sem, mert a kormány zárolta az Innovációs Alap pénzeit, és leállította a kifizetéseket, így az onkokésprojekt is várólistára került egy százmilliós, már megnyert támogatással kapcsolatban. Az a kutató, akik az innovációt végigvitte már akkor úgy nyilatkozott: nincs esély arra, hogy itthon lesz termék az onkokés – emlékeztet a portál.

A világsajtóban iKnife-nak nevezett új eszköz jelentősége abban áll, hogy számos operációt, illetve felesleges vágást megspórol. A daganatok műtéti terápiáiban jellemzőek a műtéti-szövettan-műtét ciklusok: az orvos gyakran nem tudja pontosan, hogy amit kivágott, az daganat-e, és sikerült-e eltávolítani az összes beteg szövetet. Így gyakran többet vágnak ki a kelleténél. Az onkokés viszont folyamatosan tudósítja a sebészt, ezáltal a beavatkozást és a vérveszteséget is a minimálisan szükséges határok közé lehet szorítani.

A Semmelweis Egyetemen dolgozó tudós ezen jóslata mára valósággá vált. Az eszközből a világsajtóban iKnife lett, Takáts Zoltánból pedig az Imperial College kutatója.

Tulassay Tivadar az üggyel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni. Az intézmény jelenlegi vezetése sem volt bőbeszédű, mindössze annyit közöltek: gratulálnak korábbi kutatójának az onkokés nemzetközi sikeréhez, és sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy hazánkban nem állt rendelkezésre elegendő forrás arra, hogy az eszköz elindulhasson világhódító útjára.

Az iKnife immáron eljutott a tömeggyártást megelőző fázisba, és túl van a humántesztek kritikus tömegén is. Három kórházban több mint 80 műtétnél, különféle daganattípusokhoz használták sikeresen.

A fejlesztés pénzigényére jellemző, hogy a most használt – egyelőre még kísérleti – készüléket mintegy 300 ezer dollárból (70 millió forintból) építették meg. A befektetés ugyanakkor várhatóan gyorsan megtérül, mivel a biztató eredmények után, akár három év múlva kereskedelmi forgalomba kerülhet.

Emma King, a tesztekben részt vevő angliai Southampton Hospital vezető sebésze a Reutersnek úgy nyilatkozott: a megvalósult innováció, az iKnife az egyik legígéretesebb, a sebészet számos területén alkalmazható új eszköz. Lord Howe egészségügyi miniszter is üdvözölte az intelligens sebészeti eszköz nagyszerűségét.