Külső cégek a kórházakban

A konvergenciaprogramból fakadó szigorítások fölgyorsították a költségvetési intézményként működő kórházak gazdasági társasággá alakulását. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak aránya a GDP-n belül 2006-08 között 7,2 százalékról 5,5-re csökkent - állapítja meg az Állami Számvevőszék jelentése. S mivel a kórháztulajdonos önkormányzatokat is pénzszűke sújtja, az átalakulástól a saját támogatásaik csökkentésének lehetőségét és az intézmények kiegyensúlyozottabb gazdálkodását remélték. A magánvállalkozások részesedése az OEP által finanszírozott kórházi ellátásban tavaly már 8,4 százalék volt, tízszer annyi, mint 2006-ban – mondta Winter Zsuzsa tanácsos, az ÁSZ vizsgálatának vezetője.

Az átalakulásra jó példa a dombóvári kórház, amely az utóbbi két évben pozitív mérleggel zárt. Az intézmény ágykihasználtsága 79,8 százalékról 90,7-re emelkedett - közölte Kerekes László orvosigazgató. Az OEP-től járó működési bevételeiket - a magasabb komfortfokozatú, rehabilitációs ellátást nyújtó részlegek térítési díj ellenében történő értékesítésével - 8-9 százalékkal növelték.

Az átalakult szombathelyi és veszprémi kórháznál is cél a fizetős szolgáltatási bevételek növelése, ám az náluk még nem számottevő. Az ÁSZ jó évtizedes intelmei ellenére máig nem szabályozták megfelelően a magántőke bevonását, sem azt, miért és mekkora térítési díjat lehet kérni. Hiányzik a közfinanszírozásért járó alapcsomag meghatározása is. Igaz, semmi sem tiltja a kórházak haszonszerzését.

A veszprémi kórház épülete például alkalmas volt arra, hogy az aulában a betegek számára is szükséges szolgáltatóknak üzlethelyiségeket adtak ki, ez a fűtési számla csökkenése mellett többletpénzt is visz az intézmény konyhájára - mondta Rácz Jenő főigazgató. A váci kórházban tizenkét VIP-kórtermet alakítottak ki, az egyágyas szobáért tizenkét-, a kétagyasért hatezer forintot kérnek. Erős András főigazgató most e szobák bővítésén töri a fejét.

Ez a fajta építkezés segítheti a mára évente 73 milliárd forintra rúgó hálapénz megszűnését, különösen, ha az adópolitika nem vetné vissza a kiegészítő egészségpénztárak bővülését.

Érdemesnek tartják a kórházak a háttérszolgáltatások kiszervezését is, hiszen nincs pénzük az elavult mosodák, konyhák, fűtési rendszerek korszerűsítésére. például a miskolci kórház 2004-es kalkulációja szerint az élelmezési üzem korszerűsítésére 250-300 millió forint kellett volna, a veszprémi kórház mosodai technológiájának felújításához pedig 2006-os árakon 260 millió.

Az intézmények pénz híján pedig inkább vállalkozásoknak adják ki e szolgáltatásokat. Az ÁSZ által kiküldött, e szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdőívre a megkérdezett 178 kórházból 126 válaszolt, legtöbben a mosást szervezték ki. Megfigyelhető, hogy egy-egy cég több intézménynek is dolgozik. A kórházak 33 százalékában például csupán két társaság végzi a takarítást.

Az ágazatban kialakult munkaerőhiányra speciális megoldást talált az egészségügyi kormányzat a közreműködői szerződések alkalmazásával. A Magyar Kórházszövetség két éve végzett felmérése szerint ugyanis 2000-2500 szakorvos hiányzik az intézményekből - mondta Varga Ferenc elnök. A közreműködői munkaviszonyban a szakorvosok kettős jogviszonyban, a főállású munkahelyen közalkalmazottként, máshol pedig egyéni vállalkozóként dolgoznak. A számla alapján történő megbízási díjaik magasabbak az alkalmazotti kereseteknél, de anyagilag ez kifizetődőbb a munkáltatónak. A közreműködői foglalkozáshoz ÁNTSZ-engedély és felelősségbiztosítás szükséges - így a szakemberhiányt ilyen módon pótló kórházak megbízhatnak az új munkatársakban.