Küszködik az ország legfontosabb egyeteme

„Tarthatatlanná váltak az ELTE-n a fizetések. A nettó fizetésem lényegesen kevesebb, mint ezer euró, és ez – különösen, ha figyelembe vesszük a hazai és térségbeli más egyetemeken adott fizetéseket – már túllép egy lélektani határt. A helyzet, nincs jobb szó rá, megalázó” – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) egyik oktatója, írja a Telex.

A lapknak nyilatkozó oktató azon a karon tanít, ami a HVG 2025-ös rangsora szerint a legjobb egyetemi kar lett az országban, és azon az egyetemen, ahova tavaly a legtöbb diák adta be a jelentkezését. Ráadásul az ELTE végzett a legjobb helyen a magyar felsőoktatási intézmények között a U.S. News & World Report 2024. augusztusi globális rangsorában is. Az eredményeket látva talán sokaknak meglepő lehet, hogy az ELTE-n oktatók bérminimuma 2023 óta nem emelkedett, és jelenleg többet keres egy középiskolában tanító pedagógusgyakornok, mint egy ELTE-n oktató adjunktus.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Zeneakadémia és a Képzőművészeti Egyetem mellett az utolsó állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmény lesz, miután a Budapesti Műszaki Egyetem szenátusa decemberben megszavazta az előterjesztést, ami felhatalmazza a rektort, hogy tárgyaljon az állammal az egyetem modellváltásáról.

A cikk elején nyilatkozó oktatóhoz hasonlóan nem érzi magát anyagilag megbecsültnek Gregor Anikó sem, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ELTE intézményi alapszervezetének elnöke, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. „A tanársegédek garantált bére havonta nettó 250 ezer forint, ha ezek a végzett munkavállalók elmennek a pedagógus diplomájukkal gyakornoknak egy középiskolába, akkor bruttó 640 900 forintot fognak keresni.”

További részletek a Telexen.