Kutatónők a járvány frontvonalában

A fertőzés mechanizmusának ismeretlensége, a protokollok és a védőfelszerelések használatában szerzett gyakorlat hiánya okozta, hogy a koronavírus-járvány első hullámában sokkal nagyobb eséllyel fertőződhettek meg az orvosok és ápolók, mint manapság – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat Nők a tudományban: Kutatónők a járvány frontvonalában című etapjában Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője azt is elmondta, hogy míg az első hullámban az egészségügyiek többségénél nozokomiális infekció nyomán betegedett meg, most a fertőzések fele az ő esetükben is háztartáson belül történik - tudósított a medicalonline.hu.

A napi négyezret közelítő regisztrált megbetegedésszám csak a jéghegy csúcsa, és a most kétezres halálozási szám is növekedni fog a jövőben – szögezte le Oroszi Beatrix, aki szerint a sikeres védekezés titka a továbbra is a kombinált védekezési stratégiában rejlik. Hangsúlyozta, hogy a vírus mindenkire veszélyes, és bár most a fiatalabbak körében terjed, de minél idősebb korban betegszik meg valaki, ellátása annál nagyobb terhet jelent az egészségügy és a társadalom számára.

A reprodukciós szám csökkentésével – ami jelenleg 1,3-1,4 közé tehető – kontroll alatt tartható a járvány, ám a nem megfelelő beavatkozás nyomán akár 2-3 is elérheti. Ezért javasolt a kontaktusszámok csökkentése, a betegek és kontaktok felkutatása és mielőbbi karanténba helyezése, valamint az egyéni védekezés szabályainak betartása. Minél alacsonyabb esetszámnál történnek meg a beavatkozások, annál kevésbé van szükség drasztikus intézkedésre – mondta az epidemiológus, felhívva a figyelmet azonban arra is, hogy amíg fogékony a populáció, addig a járvány újraindul, amint lazítunk a korlátozásokon. Továbbiak a beszámolóban