A vizsgálatok a jövőben az epilepszia vagy az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlás kutatását is segíthetik.
Az agy különböző területei folyamatosan tartják a kapcsolatot egymással, még akkor is, ha az agy látszólag pihen. Vajon mennyire ősiek ezek a kapcsolatok? Mi jellemzi az egészséges agy működését? Az ELTE Etológia Tanszék kutatói ezekre a kérdésekre kutyákon keresték a választ. A Szenior családi kutya program legújabb eredménye a Scientific Reports lapban jelent meg - számolt be róla a magyarnemzet.hu.
A kutyaagy eddig ismeretlen nyugalmi hálózatait funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) vizsgálattal fedezték fel az ELTE kutatói, amihez családi kutyákat képeztek ki. A módszer nem jelent veszélyt a kutyák egészségére, az állatok örömmel vettek részt a tesztekben. (A mérések a Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjában zajlottak.) A nyugalmi hálózatok vizsgálatakor a részt vevő állatoknak semmiféle ingert nem játszanak le a mérés ideje alatt, és nem is kell semmit csinálniuk. Lényegében zavartalanul fekszenek, míg az MR-készülék képet alkot az agyműködésükről.
„A leírt hálózatok elhelyezkedésük alapján hasonlók az emberi agy nyugalmi hálózataihoz. Kutyáknál is van alapműködési, szenzorimotoros, auditoros vagy homloklebenyi hálózathoz hasonló elrendeződést mutató képlet. Bár szerepük még kérdéses, így is alapot nyújtanak ahhoz, hogy az öregedéssel kapcsolatos változásokat vizsgáljuk” – olvasható a laphoz eljuttatott közleményben Kubinyi Enikőnek, a kutatócsoport vezetőjének véleménye.
A kutatók szerint a vizsgálatok a jövőben az epilepszia vagy az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlás kutatását is segíthetik. Az öregedés kutatása során az elmúlt pár évben számos elmélet született a nyugalmi hálózatok öregedésben betöltött szerepében, amelynek tesztelésére bizonyos szempontokból a kutya az embernél jobban megfelel.
Ahhoz, hogy a kutyák nyugalmi hálózatának öregedése vizsgálható legyen, első lépésként le kellett írni magukat a hálózatokat, erre építve már tesztelhetik, hogy a kutyáknál is csökken-e például bizonyos hálózatokon belül vagy éppen egyes hálózatok között a kapcsolatok erőssége. Ez a csökkenés az adott agyterületek közötti kommunikáció hatékonyságának romlását jelzi. A normál öregedés során ez a jelenség csak bizonyos területek között figyelhető meg, míg demencia esetén kevésbé szelektív lehet ez a folyamat.