• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Lajstromba vett lelki zavarok

Lapszemle Forrás: Magyar Hírlap Online

Ötödször szerkeszti újra az amerikai pszichiátriai egyesülés a mentális rendellenességek kézikönyvét.

Ugyan csak jövő májusban kerülhet a szakemberek kezébe a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve című kiadvány ötödik, újraírt változata, a közzétett tervezet már hangos szakmai vitákat generált. Az amerikai kötet egyfajta mankó a világon praktizáló pszichiátereknek a különféle mentális betegségek besorolásához, és magyar szakértőt is felkértek véleményezésre – olvasható a magyarhirlap.hu portálján.

Nem túlzás azt mondani, rengeteg beteg sorsát befolyásolhatja a Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM), vagyis a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve című kiadvány újraírása. A kötetet ugyan az Amerikai Pszichiátriai Egyesülés, vagyis az APA szerkeszti, ám az újítások közvetett módon a magyar orvosokat is befolyásolhatják, hiszen a könyv funkciója, hogy segítséget nyújtson a szakembereknek abban, milyen tünetek alapján diagnosztizáljanak egyes mentális betegségeket.

Kéri Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem élettani intézetének professzora, az Országos Pszichiátriai Központ tudományos referense, akit a kiadvány készítésekor szakértőnek kértek fel, úgy nyilatkozott: a DSM ötödik kötete nem valamiféle kódex vagy pszichiátriai biblia. A gyűjtemény eredeti célja egységes fogalomtár kialakítása volt a mentális zavarok leírására. Természetesen befolyásolja a magyar és európai szakemberek munkáját is, de a diagnózisokat hazánkban nem e szerint, hanem a Betegségek Nemzetközi Osztályozása, azaz a BNO segítségével állítják fel – magyarázta a professzor. A kiadvány ugyanakkor a kórképekhez kódot is rendel, akárcsak az Európában és Magyarországon is használatban lévő BNO. Utóbbi kiadvány hasonló a DSM-hez, ám az európai változatot nem az APA, hanem a WHO (World Health Organization) szerkeszti.

Kéri Szabolcs szerint a DSM–5 kritikái rendszerint a pszichiátriai betegségek önkényességét és állandó változtatását említik, miközben a mentális zavarok fő csoportjai lényegében Hippokratész és a perzsa orvoslás óta változatlanok. Egyébiránt mind a DSM, mind a BNO vázát ezek alkotják, igaz, más szavakkal leírva és nagyon felaprózva. A két rendszer között a részletekben van különbség. A szakemberek ígérete szerint a jövőben a DSM és a BNO szorosabban támaszkodik majd egymásra – tette hozzá a professzor.

Az APA oldalán megtalálható a tervezett új verzió, amely az előzőhöz képest többek között a mentális zavaroktól szenvedők közé sorolná a „nagy zabálókat", a „bőrtépkedőket" és a túlzottan „hisztis gyerekeket" is. Utóbbi kapcsán gyerekkori érzelmi szabályozási zavarról van szó, amelyet gyakori és indokolatlan dühkitörések, illetve érzelmi labilitás jellemez – húzta alá Kéri Szabolcs, aki hozzátette azt is, nem új jelenségről van szó, a szakemberek előtt régen ismert ez a viselkedési eltérés. Sokszor valóban nagy gondot okoz, így a szülők helyesen pszichológiai segítséget keresnek, mivel a háttérben mélyebb problémák is meghúzódhatnak" – mondta a szakértő, aki jelezte, nem látja túl sok értelmét, hogy külön „betegségként" jelöljék meg, mivel ez megbélyegzéshez és felesleges gyógyszeres kezeléshez vezethet.

Ezzel szemben a kötetből kimaradnának a szexfüggők és a transzneműek mint önálló betegségben szenvedők. Egyetértek azzal, hogy ezeket nem kell kórosnak nyilvánítani. Természetesen ha az illetőnek panaszai jelentkeznek, mint a szorongás vagy a depresszió, és segítséget keres, nem szabad elzárkózni előle, de a cél nem a nemi identitás erőszakos megváltoztatása – vélekedett az egyetemi tanár.

Kéri Szabolcs véleményét a kötettel kapcsolatban a pszichózis kockázati szindrómáiról kérték ki, hasonlóan számos szakemberhez, akik ezzel foglalkoznak. Elmondása szerint a pszichózis kockázati szindróma a skizofrénia még enyhébb, bevezető formája, amely nagyon sokféle, nehezen meghatározható panaszból áll és nagy a téves diagnózis kockázata.

A kiadvány várhatóan a jövő év májusában jelenik meg, addig a lényeget illetően nem valószínű, hogy változások lesznek benne. Kéri azonban arról is beszélt, az intenzív tudományos vita minden bizonnyal folytatódik, és nem zárható ki, hogy a könyvet hamarosan újból módosítják.

Legolvasottabb cikkeink