• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Lassan csúszunk a szakadékba

Lapszemle Forrás: nepszava.hu

Kórházi létszámbotrányok sorozatával folytatódik az egészségügy lassú összeomlása.

Az, hogy szép lassan csúszik a szakadék felé a magyar egészségügy, ma már nem titkolható tovább, még akkor sem, ha az ágazat vezetése erről nem hajlandó tudomást venni. A Népszabadság beszámolója szerint Ónodi-Szűcs Zoltán a Szent Imre Kórházból tömegesen távozó altatóorvosok miatt kitört botrányt egyszerű munkaügyi vitának nyilvánította, ami miatt szerinte minisztériumi szinten nem kell vizsgálódni. Az egészségügyi államtitkár ezt egy olyan háttérbeszélgetésen közölte, ahová – követve a feudális hűbérurak módszereit – csak néhány kiválasztott újságírót hívott meg, kritikus internetes portálok mellett a Népszava sem lehetett jelen - írta a népszava.hu.

Pedig lassan nem lehet szőnyeg alá söpörni, hogy az ágazatban azóta is sokat romlott a helyzet, hogy az ápolók utcai akciókat kezdtek tavasszal, mert testközelből látták a baj nagyságát. Az orvos- és nővérhiány ma már akkora az országban, hogy a kórházak egymástól csábítják el az itthon maradt szakembereket, mert néhány ezer forinttal magasabb bér, vagy néhány órával kevesebb kötelező ügyelet már csábító a fizikai és - a fenti példák alapján igazolható - idegösszeroppanások elől menekülve.

Ez már az összeomlás következő fázisa, akár tudomásul veszik a területet vezető szakmapolitikusok, akár nem. Már nemcsak az egészségügyi bérek, a létszámhiány, az eszköztelenség miatt hangos naponta a sajtó, hanem azért is, mert a megmaradt dolgozóknak elegük van a bajok elkendőzését hűbérúri kényszerrel kikényszerítő vezetők magatartásából. A megélhetésüket féltő szakemberek eddig soha nem lépték át ezt határt, egymásról nem teregették ki a szennyest, de már minden mindegy...