Lassú halált hoz a cégekre a chipsadó

Ezektől szenved ma több, chipsadóval sújtott cég. Nem is fizetnek majd várhatóan összesen annyi pénzt a költségvetésbe, mint tavaly, miközben a népegészségügyinek nevezett termékadóból sem jön egyelőre a remélt bevétel – írja a Világgazdaság – online.

„Alig észrevehető tételt jelent a költségvetésben az új adó, népegészségügyi hatása is elhanyagolható, ellenben egy viszonylag kis piacot rendkívül nehéz helyzetbe hozott. Ez tavaly ősz óta több gyártó esetében elbocsátásokban is megnyilvánul. A snackgyártók az idei évben várhatóan befizetnek ugyan kb. 2,9 milliárd forint népegészségügyi termékadót a költségvetésbe, emellett viszont mintegy 1,4 milliárd forintnyi kiesés is várható az értékesítéssel együtt zsugorodó ÁFA, járulékok, iparűzési adó miatt"- így summázta véleményét a tavaly októberben bevezetett népegészségügyi termékadóval (neta) kapcsolatban a Chio piackutatási koordinátora.

Ágyai Szabó Gábor tájékoztatása szerint a hazai snackpiacot vezető vállalat 11,6 milliárd forint árbevételt realizált tavaly, amely mintegy 5 százalékos zsugorodás 2010-hez hasonlítva. A csökkenést a kevés konzultáció után bevezetett neta okozta, ez kilogrammonként 15-40 százalékkal növelte a ropogtatnivalók árait. A neta által érintett sós snackek forgalma összességében 15-17 százalékkal esett vissza. „A bizonytalan piaci helyzet miatt a Chio tulajdonosa, az Intersnack Csoport 2011 nyara óta semmilyen beruházást nem valósít meg győri üzemében" – érzékeltette a helyzet komolyságát Ágyai Szabó Gábor.

Az édesiparból az elmúlt hónapokban több száz embert bocsátottak el. Bizonyíték ugyan nincs arra, hogy mindez kizárólag a chipsadó miatt következett be, tény: a népegészségügyi termékadó esetében az összes befizetés kétharmadát az édesipar és a sós ropogtatnivalók gyártói és forgalmazói adják.

Bélai Krisztina, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára kifejtette: mindezek miatt aránytalanul nagy teher hárul az édesiparra, amelynek következtében a piac érzékelhetően stagnál, sőt egyes szegmensek esetében visszaesés tapasztalható – emelte ki Bélai Krisztina, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára, aki elmondta azt is, az új teher miatt beruházások maradtak el, így a létszámbővítési terveket is zárójelbe tette a chipsadó. A magyar édesipar gyártókapacitása az 1992-es értékről 15 százalékra csökkent az elmúlt húsz évben, ez az új adó pedig a „lassú halált" jelentheti az ágazat számára – húzta alá Bélai Krisztina.

Az ugyancsak termékadó-köteles üdítőital-ágazatban is több száz embertől voltak kénytelenek megválni az elmúlt hónapokban, és a beruházások ott is elmaradtak. Az elmúlt egy évben több új teher is sújtja a szektort. Ilyen például a környezetvédelmi termékdíj, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, és a népegészségügyi termékadó. Mindezek mellett azonban általános költségnövekedés is van, hiszen drágulnak az alapanyagok és az energia – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bikfalviné Hamza Kinga. A Magyar Üdítőital Szövetség titkára hozzáfűzte: a fogyasztók vásárlóereje egyre csökken, így a fogyasztói árakat nem lehet emelni.