Láthatatlan járvány: kábítószerként használt gyógyszerek Magyarországon

„Az elmúlt félévben hazánkban, nagyon helyesen, a közbeszédben hangsúlyos téma lett a kábítószer-probléma. Ez természetesen főleg a klasszikus illegális szerek – a marihuána, az amfetaminok vagy a kokain – kapcsán jelenik meg. Kevésbé kerül szóba azonban egy olyan jelenség, amely nem kevésbé súlyos, és amely a mindennapokban sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Ez pedig a gyógyszerek túlzott, illetve kábítószerként történő használata - írta a mandiner.hu-n Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.

A toxikológiai statisztikák, az egészségügyi jelentések és a nemzetközi kutatások mind arra figyelmeztetnek, hogy az altatók, nyugtatók és opioid tartalmú készítményekkel történő visszaélés Magyarországon is komoly társadalmi, egészségügyi és jogi problémává vált. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben 5 608 gyógyszermérgezést regisztráltak hazánkban. Ezek közül 26 százalék, vagyis közel 1 500 eset kifejezetten élvezeti vagy függőségi indítékból történt. Ez a szám önmagában is aggasztó, de igazán riasztóvá a trend teszi: 2023-ban ugyanis »csak« 906 ilyen esetet tartottak nyilván. Ez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt több mint 60 százalékos növekedés következett be!

A mérgezések döntő többsége (több mint 60 százaléka) is gyógyszerekhez köthető, ami világosan mutatja, hogy a nem rendeltetésszerű vagy túlzott gyógyszerhasználat nem szűk rétegek problémája, hanem széles körben jelen lévő jelenség. Persze a kép árnyalt, az adatok szerint a mérgezések hátterében nem mindig szándékos droghasználat vagy tudatos visszaélés áll, de az élvezeti és függőségi indítékok arányának gyors növekedése figyelmeztető jel. Ez arra utal, hogy egyre többen fordulnak a gyógyszerekhez nem terápiás céllal, hanem önkezelés, menekülés vagy tudatmódosítás eszközeként.

A kezelési statisztikák is alátámasztják a fenti trendet. A 2023-as adatok szerint a kezelésbe lépő kliensek körében – ahol az illegális kábítószerek használói mellett a nem rendeltetésszerű gyógyszerhasználók is megjelennek – az "egyéb szerek" kategóriába sorolt nyugtatók és altatók aránya 14,8 százalékot tett ki. Az opioidok aránya 2,7 százalék volt, de fontos látni, hogy a nyugtatók és altatók külön kimutatva is szerepelnek: a nem "elterelés" keretében kezelésbe lépőknél 8,2 százalék tartozott ebbe a csoportba. Ez a szám bár elsőre nem tűnik kiugrónak, de valójában jól jelzi a jelenség súlyát, hiszen a nyugtatók és altatók hosszú távú, orvosi felügyelet nélküli használata erős függőséget okozhat.

Továbbiak a cikkben