A legsikeresebben védekező államok polgárai bíznak egymásban, a járványügyükben, a kormányukban.
A heti adatok alapján immár biztosan kijelenthető, hogy Budapesten és országosan is tetőzött a járvány ötödik hulláma. Határponthoz érkeztünk tehát, ezért a Válaszonline összeült, hogy értékelje az elmúlt hónapok védekezését és levonják a tanulságokat a lap covid-felelősével. Miért Vietnam és Dánia nyeri a járványkezelési versenyt? Hogy hívják Magyarország kormányának egészségügyi államtitkárát? Mire volt elég idehaza a katonai szemlélet? Ha az omikron volt az eddigi leggyengébb variáns, miért halt meg nálunk mégis napi 70-100 ember?
Részletek a műsorból:
A héten sok felé lehetett olvasni, hogy az ötödik járványhullám határponthoz érkezett. Miért?
Élő Anita: A heti adatok azt jelzik, hogy az új hivatalos fertőzések száma 13%-kal csökkent az előző héthez képest országosan. Budapesten ez a csökkenés 25 százalékos. Az azt megelőző héten pedig 9 volt, tehát a tendencia jó. A halálozás, illetve a kórházba kerülések száma mindig csúszik, hiszen, ugye, egy új eset sosem másnap kerül kórházba. A kórházba kerülésnél még láthatunk növekvő számot, de az is csökkenni fog. […] Szabadság jön most, remélem.
Miért sújtott a világjárvány egyes államokat súlyosabban, mint másokat? – tették fel a kérdést a Washingtoni Egyetem kutatói. A választ egy tanulmány rejti, mely a The Lancet című orvosi szaklapban jelent meg. Mik a fő állítások?
Élő Anita: Több mint 130 országot néztek meg, és azt tapasztalták, hogy teljesen váratlanul például Vietnam szerepelt jól, melyről nem gondolnánk, hogy annyira fejlett ország, fantasztikus egészségüggyel. De a covid-kezelésben leverte, például, az Egyesült Államokat. Dánia sokkal sikeresebb volt, mint az Egyesült Királyság – ez is meglepő, mivel hasonló sztenderdek alapján dolgoztak. Hogy lehet ekkora különbség? A legfontosabb tényező: a bizalom. A legsikeresebben védekező államok polgárai bíznak egymásban, a járványügyükben, a kormányukban. Az derül kit, hogy a briteknél végig egy nagyon éles politikai vita kísérte a járványkezelést. Dániában ilyen nem volt. […] Ebből a tanulmányból látszik, hogy – más-más okból – a kelet-európai volt szocialista államoknak mennyire roncsolt a társadalmi szövete, és hogy micsoda feszültségek vannak az USA-ban.
Hogyan értékelhetjük a magyarországi járványkezelést?
Élő Anita: Az eddigi öt járványhullám alatt nem hangzott el a magyar kormány egészségügyi államtitkárának neve. Horváth Ildikónak hívják: ő a valaha volt legláthatatlanabb egészségügyi államtitkár. […] Minden adaton az látszik, hogy Magyarország nagyon rosszul kezelte a járványt. Egyvalamiben voltunk jók: az átoltottságban. De aztán abban is lemaradtunk. És nézzük meg: az osztrákok napi 700-800 ezer tesztet végeznek ingyenesen. Magyarország a járványkezelés egyik legfontosabb pillérérét, a tömeges tesztelést elengedte. […] Katonai szemlélet érvényesült, zárt szemlélet érvényesült: nem engedik be a sajtót, nem válaszolnak kérdésekre, nem hoznak nyilvánosságra adatokat. […] Az omikron az eddigi leggyengébb variáns, nálunk mégis meghalt napi 70-100 ember.
Melyik országokra érdemes figyelni?
Élő Anita: Szerintem azokra az országokra érdemes figyelni hosszú távon is, akik tudtak tanulni a saját hibájukból. Például az olaszokra. Olaszországban 2020-ban nagyon nagy volt a baj. Az elején össze-vissza fertőzték egymást, helyi káosz és katasztrófa keletkezett. Aztán megtanultak védekezni, úgy, hogy valamelyest a turisztika is megmaradt.