Lázár kedden fogadja a rezidenseket

Ha nem sikerül a kormányzattal megállapodni az orvosi bérekről, a szlovákokéhoz hasonló válsághelyzet alakulhat ki nálunk is az évvégén - mondta a Népszabadságnak Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Magyarországon eddig több mint 2300 felmondólevelet helyeztek letétbe az orvosok, amelyek januárban „aktivizálódnak", ha addig nem történnek érdemi intézkedések az ágazat béreinek rendezése érdekében.

Papp szerint a drámai orvoselvándorlás legfőbb oka, hogy a fiatal orvosok nem tudnak megélni a fizetésükből. A szövetség egyeztetést kezdeményezett a Fidesszel és a KDNP-vel. Információk szerint Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kedden fogadja a szövetség képviselőit.

Vészhelyzet Szlovákiában
Az Orvosok Szakszervezeti Szövetségének felhívására szeptemberben 2400 orvos nyújtotta be felmondását Szlovákiában, s mert követeléseikről azóta sem sikerült megállapodniuk az egészségügyi kormányzattal, december elsején működésképtelenné válnak az országban a kórházak. A szakszervezet eredetileg a munkatörvénykönyv módosítását és az ügyeleti rendszer átalakítását követelte, ami a túlórák számának korlátozására, illetve „méltó" bérezésére vonatkozott, továbbá a kórházak részvénytársasággá alakításának a parlament által jóváhagyott folyamatát szerette volna megakadályozni - emlékeztet a helyzetre a Magyar Nemzet.

Az orvosok szerint a tárca végső célja a jogszabállyal az egészségügyi intézmények magánosítása volt, amivel nem értettek egyet. Ugyanakkor béremelést is követeltek, hiszen -mint rámutattak - a 2008-ban kirobbant válság óta minden ágazatban nőttek a fizetések Szlovákiában, csak az egészségügyben maradt meg a bérstop. Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter heteken át félvállról vette a szakszervezet kezdeményezését, az orvosok követeléseivel gyakorlatilag csak a kormány október 11-i bukása után kezdtek el foglalkozni, sokáig eredménytelenül. Végül az egyeztető párbeszédbe bekapcsolódott az államfő is, aki saját jogköreivel élve garantálta a kórházak átalakításának leállítását, és ígéretet tett az egészségügy munkafeltételeinek javítására, a bérvitát viszont nem tudták lezárni a felek.

Az orvosok által követelt hétszáz helyett a kormány csak háromszáz eurós fizetésemelést vállalt fel. A kórházak igazgatói ennek alapján a múlt héten levélben értesítették a betegeket, hogy a tervezett műtétek elmaradnak, s azt szervezték, legalább a sürgősségi ellátáshoz garantálni tudják a feltételeket. A vészhelyzet kihirdetése ezen a helyzeten változtatna, hiszen ez az egészségügyben dolgozóknak „a rendkívüli állapot" bevezetését jelentené, vagyis senki nem változtathatna munkahelyet, s az ágazat minden alkalmazottja -beleértve a minisztériumét is - napi huszonnégy órás készültségben lenne.