A kormány előzetes bejelentés nélkül csökkentette a háziorvosi praxisok finanszírozását.
Erre válaszul tucatnyi körzetben leállították az orvosok az autójukat, illetve kapcsolták ki mobiltelefonjukat. Keszthelyi Gyula tardi háziorvos elmondta: ő már jelezte az ÁNTSZ-nek és az Országos Mentőszolgálatnak is, hogy a sürgős eseteket - főként, ha nem a rendelőjében éri a hívás - nem tudja ellátni. Gyalog egyébként sincs módja gyorsan a helyszínre érni, ezért minden ilyen esetben a mentőkre hárul az ellátás. Közölte, hogy a gépkocsi nem tartozik a feltétlenül biztosítandó orvosi eszközök körébe, s miután a közfinanszírozás már évek óta nem pótolja még az infláció okozta veszteségeket sem, a pénzcsökkentés után nem is marad más választása, mint hogy takarékosabban üzemeltesse a körzetet.
A januárban háziorvosi vállalkozások számára átutalt első finanszírozási összeg a megszokottnál tíz-huszonötezer forinttal volt kevesebb. Az egészségügyi tárca magyarázata szerint a munkáltatói terhek csökkenésével arányosan mérsékelték az egy beteg után járó 163-165 forintos általánydíjat. Ezzel 1,7 milliárd forinttal csökkent az orvosokhoz eljuttatott összeg. Azonban ezt az összeget az év második felében visszakapják a minőségi munkát végző körzetek.
A Magyar Orvosi Kamara levélben szólította fel Székely Tamás egészségügyi minisztert, hogy az összességében 1,7 milliárdos elvonást adja vissza az alapellátóknak. Részben azért, mert a minőség mérése után nem mindenki kap majd az elkülönített összegből, másrészt a háziorvosok már most jóval kevesebb pénzből kénytelenek ellátni a betegeket, mint amennyire szükség lenne a normális működéshez.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint nem véletlen, hogy háziorvosként zömében idős, nyugdíjas korú orvosok dolgoznak, a praxisok meg eladhatatlanok.
Borsi Éva, a Kasszaorvosi Szervezet elnöke szerint felháborító az ellátásra fordítható pénzek zsugorítása. Elmondta, az eljárás ellen minden törvényes eszközzel tiltakoznak, egyebek mellett személyre szóló levelet küldenek a parlamenti képviselőknek, amelyben jelzik: az alapellátás az első és egyben az utolsó lehetséges hely, ahol a lakosság az egészségügyi ellátást még szükség szerint igénybe veheti.
Csakhogy a finanszírozás folyamatos zsugorításával lakosok tízezrei számára válhat elérhetetlenné az ellátás. Az alapellátó mikro-vállalkozások ebben a helyzetben ugyanis mást nem tehetnek, mint hogy kénytelenek a jogszabályban előírt minimumfeltételek biztosítása mellett kiadásaikat a lehető legkevesebbre csökkenteni. Magyarul: az eddig önként vállalt, de senki által nem finanszírozott szolgáltatásokat beszüntetik.