Legális bűncselekmény a hálapénz elfogadása

A Munka Törvénykönyve tavaly óta köti a munkáltató engedélyéhez bármilyen, a munkaviszonnyal kapcsolatos többletjövedelem elfogadását – a honi kórházakban tudomásunk szerint ezt mindenütt lehetővé tették a dolgozók számára. Előre követelt juttatás elfogadása, kikényszerítése még ebben az esetben is tilos – olvasható a Dunántúli Napló – online oldalán. A vállalkozóként tevékenykedő háziorvosok helyzete az általunk megkérdezett jogászok szerint meglehetősen érdekes: mivel nincs munkáltatójuk, a munkajogi előírások rájuk nem vonatkoznak, azaz nem alanyai a törvénynek, s bár tevékenységüket gazdálkodó szervezet – jellemzően az önkormányzat megbízásából – érdekében végzik, aligha képzelhető el, hogy felelősségre vonják őket a hálapénz elfogadásáért, legalább is ilyenre még nem volt példa.

A hálapénzt – elvben – a többi jövedelemhez hasonlóan fel kell tüntetni az adóbevallásban, és persze adózni is kell utána. Ez a fajta bevétel az összevont adóalapba eső jövedelmek közé tartozik, alapesetben az egyéb jogcímen kapott jövedelmek között kell feltüntetni, de ha önálló tevékenységével összefüggésben kap valaki hálapénzt, akkor azt az önálló tevékenységből származó jövedelmek közé sorolja a jogszabály. Ez jóval ritkább, hiszen az orvosok többsége alkalmazott, ha pedig magánpraxist folytat, akkor jellemzően nem kap pluszpénzt.

További lehetőség, ha egy kórház az intézményhez befolyó hálapénzt szétosztja a dolgozók között, akkor azt a kifizetőnek munkabérként kell kezelnie és leadóznia. Erre a portál tudomása szerint nincs példa, így annak az orvosnak, nővérnek, asszisztensnek, aki hálapénzt fogad el, normál, tizenhat százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie, továbbá a 27 %-os egészségügyi hozzájárulást is. Vagyis a pénz 43 %-a az államé.

A Tárki egy korábbi felmérése szerint a hálapénz szempontjából a nőgyógyászat a legjövedelmezőbb szakma, itt a betegeknek legalább 85 százaléka fizet pluszpénzt az ellátásért. Ezt követi a sebészet, ahol becslések szerint a páciensek 73 százalékától remélhető hálapénz. Közepesen jó „parás" szakmának tartják a belgyógyászatot és a szemészetet – írja a portál, megjegyezve azt is, hogy maguk az orvosok a pszichiátriát tartják a legkevésbé hálapénzes területnek, a „háttérszakmák" közül pedig a patológiát, a radiológiát és a labordiagnosztikát.

Nem bűn a hálapénz elfogadása ott, ahol engedik
Dr. Muth Lajos, a Tolna megyei kórház főigazgatója is engedélyezte a hálapénzt, erről ők is már tavaly döntöttek – olvasható a teol.hu portálján. A főigazgató szerint azonban különbséget kell tenni hálapénz és korrupcióra buzdító boríték között. Ez utóbbinál nem a hála vezérli a beteget, hanem előnyt vár az orvostól, például a soron kívüli műtéthez. A szekszárdi kórházban egyébként eddig egyetlen beteg sem tett panaszt amiatt, hogy pénz kért volna tőle az orvosa.

A megyei orvosi kamara titkára, dr. Schrancz Róbert elmondta, a legtöbb eljárást azért indították eddig, mert a beteg nem volt elégedett az orvosa tájékoztatásával, modorával. Hálapénzzel kapcsolatos ügyük nem volt, ami nem meglepő, hiszen ha lenne is ilyen panasz, azt első körben a munkáltató vagy a rendőrség vizsgálná, csak később kerülne a kamarához. A betegjogi képviselő, dr. Rottenbacher Erzsébet elmondta, senki nem fordult még hozzá olyan panasszal, hogy pénzt kért volna tőle az orvos műtét után vagy előtt. A betegek leggyakrabban a hosszú várólistákra, a több hónapos várakozásra panaszkodnak. Az elhunytak hozzátartozói pedig gyakran megkeresik, ha úgy érzik, az orvos nem tett meg mindent hozzátartozójuk gyógyulásért.