A járvány idején a várólisták tovább nyúltak, míg a donorok száma alig nőtt. Áthágható a tabu, ha életeket menthetünk vele?
Évente ezrek halnak meg, mert nincs elég adományozott szerv a transzplantációhoz, a világjárvány után pedig még hosszabbak lettek a várólisták. Lehet eljött az ideje, hogy a donorok kompenzációt kapjanak, a szervkereskedelem pedig törvényessé váljon, vagy van jobb megoldás a hiány pótlására? - tette fel a kérdést a vg.hu.
Becslések szerint az illegális szervkereskedelem évente 600 millió és 1,2 milliárd dollár közötti nyereséget termel. Az iparág azért ilyen sikeres, mert bár világszerte több száz ezer embernek van szüksége szervátültetésre, nagyon kevés a donor, a várakozási idő pedig a járvány előtt is körülbelül 3-3,5 év volt, ami azóta hosszabb lett. Aki viszont nem akar várni, annak az egyetlen lehetősége, hogy az alvilághoz fordul segítségért.
A transzplantációk hiánya miatt rengetegen halnak meg nap mint nap. Mi lenne, ha az iparágat meg lehetne tisztítani a feketepiac stigmájától, és jogi keretek közé szorítva biztosítani, hogy nem lesznek visszaélések? Világszerte egyre több orvos és egészségügyi szakember áll ki amellett, hogy a donorokat pénzügyileg is támogatni kellene, és egy legális piacot kellene kialakítani, amin keresztül rengeteg életet menthetnének meg.
A világon egyetlen egy országában létezik a legális szervkereskedelem, mégpedig Iránban, ahol a veséket pénzbeli ellenszolgáltatásért is lehet „adományozni”. Bár az emberek két vesével születnek, a legtöbben teljes, egészséges életet élhetnek eggyel is. A donornak és a páciensnek kompatibilis vércsoportúnak kell lennie, de a nem rokon donoroktól származó átültetések ugyanolyan sikeresek, mint a közeli családtagoktól származók. Egy állami szervezet segít abban, hogy a felek megtalálják egymást és megegyezzenek a kompenzáció összegén. Az egészségügyi rendszer ingyen elvégzi az operációt, a várólisták pedig gyakorlatilag megszűntek, sőt, túl nagy a kínálat.
Érdekes módon a donorhiányt nem csak a nyílt piaccal lehet megoldani, legalábbis Spanyolországnak, valamint az őket követő horvátoknak ez sikerült. Itt is állami szervezetek végzik a párok összekapcsolását és jelentősen lerövidültek a várólisták, ráadásul a környező országoknak is tudnak segíteni. Úgy, hogy szó sincs a pénzügyi kompenzációról, a transzplantációk kizárólag adományokra épülnek. Továbbiak a cikkben