A tagországok közül Magyarországon az egyik legsúlyosabb a légszennyezettségi helyzet.
Beidézték Brüsszelbe az EU legrosszabb légszennyezettségi adatait produkáló tagországok - köztük Magyarország - környezetvédelmi minisztereit, ahol a tárcavezetőknek várhatóan néhány kemény kérdésre is választ kell adniuk. Amennyiben nem következnek megfelelő válaszlépések, a kilenc tagállamnak a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszával, az Európai Unió Bíróságán történő keresetindítással kell szembenézniük a megállapított légszennyezettségi határértékek túllépése miatt -írta a portfólió.hu.
A Bizottság szerint a légszennyezettségi helyzet súlyossága és sürgőssége, valamint kilenc tagállam nem megfelelő előrehaladása hatékony és időben történő válaszadást tesz szükségessé. Ezért a levegőminőséggel foglalkozó január 30-i miniszteri csúcstalálkozó további hatékony intézkedések haladéktalan meghozatalát kívánja biztosítani. Így a csúcstalálkozón a biztos várhatóan új intézkedéseket is bejelent annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a környezetvédelmi jogszabályok betartásában.
Az EU által elfogadott adatok szerint évente több mint 400 000 euró polgár hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt, és még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben - hangsúlyozta Vella blogjában is. Gazdasági szempontból a rossz légminőség - a magas egészségügyi költségek és a munkavállalók termelékenységének csökkenése miatt - évente több mint 20 milliárd euróba kerül az európai gazdaságnak.
A tagországok közül Magyarországon az egyik legsúlyosabb a légszennyezettségi helyzet, itthon évente 8-14 ezerre becsülik a légszennyezettséggel összefüggő halálozások számát. Az okok között elsősorban a lakossági fa- és szeméttüzelés, a koros járműpark, valamint az erőművi emisszió említhető. A levegő minősége jelenleg, január vége felé sem ideális.
A PM10 szennyezés tekintetében legutóbbi, 2016-os jelentésében a kormány is elismeri, hogy a határértékeket Magyarország több pontján sem sikerült teljesíteni, miután a korábbi csökkenő trend az elmúlt években növekvőbe fordult - nemcsak Magyarországon, hanem európai átlagban is. Az ügyben az Európai Bizottság 2008-ban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A kormány intézkedési programot és PM10 Tárcaközi Bizottságot alapított, amelynek fő feladata az intézkedési program végrehajtásának nyomon követése, az intézkedések koordinálása. A nitrogén-dioxid tekintetében nincs nyoma hasonló intézkedéseknek.
Miután a környezetvédelem ügyének és az egészségügynek sincs önálló tárcája a kormányban, így a január 30-i csúcstalálkozón várhatóan V. Németh Zsolt, környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, esetleg Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár képviselheti a magyar kormányt.