Lehet, hogy nincs is olyan, hogy egészséges öregedés

Az egészséges öregedés mítosz lehet, a bölcsességet nagyon nehéz meghatározni, és előfordulhat, hogy az idősek nem is bölcsebbek, mint a fiatalok, a demens ember pedig nem hülye, csak a saját szintjén kell vele kommunikálni – erős gondolatok hangzottak el az időskori memóriáról és a demenciáról a CEU és a CEU Demokrácia Intézet Határtalan tudás című rendezvénysorozatának legfrissebb előadásán - tudósított az eseményről a telex.hu.

Nem annyira egyszerű meghatározni, sem kutatni, hogy mik a memóriabeli különbségek az idősek és a fiatalok között, mint amennyire annak látszik, mondta Prof. Czigler István emeritus, pszichológus, az ELTE Természettudományos Kutatóközpontjának kutatója. A baby boom generáció ugyanis más korban járt iskolába, felnőttkorában mások voltak a szocializációs, táplálkozási szokások, az alfa generáció pedig másképp áll hozzá minden feladathoz, ez megmutatkozik a teljesítményükben is. Ráadásul többféle memória, az emlékezetnek többféle vonatkozása van. Ha jobban megértenénk, hogyan működik pontosan, talán a már népbetegséggé vált, gyógyíthatatlan demenciát is jobban tudnák kezelni. (...)

Alapvetően azonban elmondható, hogy a jelenlegi tudásunk szerint az idősek két tényezőben valóban rosszabbul teljesítenek, mint a fiatalok. Ezek közül az egyik a mentális lassulás, vagyis minél bonyolultabb feladatokat kell megoldani, annál nagyobb a különbség. Ha azt mondják a résztvevőnek, hogy ha felvillan egy fény, nyomjon meg egy gombot, a különbség elhanyagolható, ha viszont a résztvevőknek csak egyes számok megjelenésénél kell megnyomniuk gombokat, és ki kell választaniuk, hogy melyiket, már lényeges a differencia. „Minél tovább tart egy alapvető folyamat, az idegrendszerben annál több párhuzamos folyamat játszódik le, nehezebb őket koordinálni, jelentősebb a csúszás, nagyobb a különbség” – mondta a szakértő.

A demens emberek memóriája teljesen másképpen működik: itt nem különbségekről, memóriacsökkenésről, hanem memóriadegenerációról beszélhetünk. A régmúltra emlékeznek, a közelmúltra kevésbé, és a jövőt nehezen képzelik el. Ahogy a demencia halad előre, egyre rosszabbá válik a helyzet: az enyhe állapotban a beteg még tud magáról, rendezheti a saját dolgait, a közepes állapotban általában már segítségre van szükség, ilyenkor szokták gondnokság alá is helyezni a betegeket. A késői stádiumban már személyiségváltozással, agresszivitással, kritikátlansággal is jár az állapot.

„A betegséget folyamatos szellemi leépülés jellemzi, ez egy krónikus mentális betegség, ami nem gyógyítható” – mondta dr. Nagy Szilvia. A diagnózis nehéz, általában már a közepes stádiumban jut el odáig a család, hogy segítséget kérjen.

A tünetek között lehet a cselekvések, a nyelvi kifejezések, a tárgyak felismerésének zavara, a figyelem, a koncentráció csökkenése, a tanulási képességek romlása, de nincs olyan jellemző tünetegyüttes, amit egyértelműen a demenciának lehet tulajdonítani.  További részletek és a rendezvényről készült videó itt megtekinthető