Lejárt az egészségügyi látványpékségek ideje

Így összegezte a Világgazdaság – online kérdésére az egészségügyi struktúra átszervezésével kapcsolatos véleményét a Magyar Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő annak a véleményének is hangot adott, hogy „a látványpékség jellegű ellátások ideje lejárt", vagyis mindenképpen folytatni kell az átalakítást, hogy csak olyan intézmények és osztályok maradjanak meg, amelyek minden téren megfelelő ellátást tudnak nyújtani.

Erre már csak azért is szükség van, mert az eddigi lépésektől még nem lett költséghatékonyabb az ellátás, igaz, nem is omlott össze – vélekedett a Kórházszövetség első embere.

Vannak, azonban, akik szerint a rendszert csak a tehetetlenségi nyomaték viszi még előre, mert miközben a régi struktúra már nem működik, az új még nem alakult ki. Ezért – mint a Világgazdaságnak név nélkül nyilatkozó orvosok elmondták – a betegek „össze-vissza" járkálnak, a mentő oda viszi őket, ahol a leghamarabb felveszik, vagyis a viszonyok nem tisztábbak, hanem még kuszábbak lettek. A betegek valószínűleg ugyanott kezeltetik magukat, ahová eddig is jártak, különösen, hogy egyelőre senkit sem küldhetnek el az intézmények a régi ellátási területeikről érkezők közül – szögezte le a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ főigazgatója, Kollár Lajos, aki erre következtet abból, hogy bár elvileg a korábbinál 20%-kal többen tartoznak a pécsi klinikákhoz, egyelőre nem kell több beteget ellátniuk. Annak ellenére sem, hogy a környékbeli kis kórházak közül több helyen is megszűnt a fül-orr-gégészet, a szemészet vagy a csecsemő- és gyermek-gyógyászat. Más kérdés, hogy amennyiben egyötödével több lenne a beteg, az tovább terhelné a pécsi klinikák amúgy sem jó gazdasági helyzetét: a Pécsi Tudományegyetem a leginkább eladósodott a gyógyítást is végző egyetemek közül. A helyzeten csak az javítana, ha a finanszírozás elismerné, hogy a legmagasabb szintű klinikai ellátás a legdrágább is egyben – fűzte hozzá Kollár.

Rácz Jenő szerint nem csak azoknak a kórházaknak a jövője bizonytalan, akiknek a korábbinál lényegesen több esetet kell ellátniuk, de azoké is – ilyen Tapolca, Marcali, Komló kórháza –, amelyekben legfeljebb egy-két osztály maradt mutatóban. Ezek az intézmények egyszerűen nem lesznek képesek életben maradni, hiszen a minimális betegellátás miatt alig lesz bevételük, ugyanakkor az infrastruktúrát fenn kell tartaniuk, a dolgozókat ki kell fizetniük – vélekedett a Kórházszövetség elnöke.

Nemrég az egészségügyi államtitkár is elismerte, hogy van még mit finomítani a július óta működő új térségi ellátási rendszeren. Többek között az onkológiai és a kardiológiai ellátás kapcsán kaptak olyan visszajelzéseket, amelyek egyértelművé teszik: a kijelölt kórházak nem tudnak annyi esetet ellátni, mint amennyit az új struktúrában kellene – tette hozzá Szócska Miklós.

Az új ellátási szerkezet kialakításával az Egészségügyért Felelős Államtitkárság célja többek között egy átláthatóbb, a betegellátás biztonságát jobban szolgáló ellátórendszer kialakítása volt. Azért szüntettek meg aktív ellátásokat másfél tucat kisebb kórházban, hogy csak ott maradjon meg ellátás, ahol a nagy esetszám miatt nagy rutinnal végeznek eljárásokat, és azokhoz a szükséges infrastruktúra is rendelkezésre áll. Ám mindebből az következett, hogy egy-egy település lakói, akik eddig minden bajukkal egyetlen kórházba jártak, most attól függően, hogy milyen kezelésre szorulnak, akár 16-20 intézményhez is tartozhatnak. Ráadásul az új betegutakat nyolc egészségügyi térséghez igazították, amelyek nem illeszkedtek sem a kistérségi, sem a megyehatárokhoz – olvasható a cikk végén.