• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ha nincs pénz, nincs kutatás: Hadlaczky Gyula befejezi

Lapszemle Forrás: delmagyar.hu

Év végére lefeleződik a kutatócsoport.

Elfogyott a pályázati támogatás a neves szegedi genetikus, Hadlaczky Gyula világon egyedülálló, mesterséges kromoszómát és őssejtet kombináló kísérletsorozatára. Amennyiben jövőre sem kapnak pénzt, a Magyar Érdemrend középkeresztjével - augusztus 20-án a Parlamentben - kitüntetett Hadlaczky Gyula Széchenyi-díjas genetikus, az MTA doktora, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója visszavonul – írja a Délmagyar – online.

Ahogy korábban már cikkeztünk róla – írja a lap -, Hadlaczky a világon elsőként állított elő működőképes mesterséges emlőskromoszómát, és a vezetésével készült el az első működőképes, tisztítható emberi mesterséges kromoszóma prototípus, ami alapvető fontosságú a genetikai alapkutatásokban. Három éve a kutatócsoportja kezdett a világon elsőként mesterséges kromoszóma és őssejt kombinációjával betegségeket gyógyítani állatmodellen. Nemcsak ezért ismerik világszerte a szegedi kutatót, hanem azért is, mert nevéhez közel félszáz szabadalom kidolgozása fűződik.

Csakhogy a kitüntetés nem minden, abból nem lehet kísérleteket végezni. Márpedig az idegrendszeri, daganatos és immunológiai betegségek forradalmian új gyógyításához nélkülözhetetlen lenne a szegedi kutatócsoport számára az idő és a pénz – szögezi le a lap.

Az utóbbi három évben kaptak ugyan összesen 200 millió forint támogatást, de az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramból (OTKA) az előleg után másfél évre elakadt a pénz folyósítása, a Nemzeti Technológiai Programban pedig közel egy évig szünetelt a támogatás kifizetése. A 14 tagú kutatócsapat bérét, a kísérleti állatok fenntartását és az anyagok beszerzését ezalatt az intézet fedezte.

Azonban az év végéig a csoport létszáma lefeleződik, mert nincs tovább pályázati pénz. A nyugdíjas korúak visszavonulnak, mások kénytelenek állást változtatni. Az intézet fél létszámmal megpróbálja a technológiát életben tartani a tavaszi pályázati ciklusig, hogy az eddigi munkájuk eredménye és a felhalmozott szellemi tőke ne vesszen kárba.

Az új pályázatnak nyárra lehet eredménye, ha nem kap támogatást a szegedi kutatócsoport, Hadlaczky Gyula is visszavonul. Jelenleg nincs alkalmas pályázat, amelyen indulhatnának. A világon egyedülálló kutatásukat szeretnék továbbvinni, de ehhez három évre és 100 millió forintra lenne szükség. Az őssejtes és állatkísérletek ugyanis költségesek. Eddig a módszerükkel, a mesterséges kromoszóma és az őssejt kombinált alkalmazásával háromféle betegségcsoportban végeztek alapkutatásokat. Egy idegrendszeri betegséget bizonyíthatóan sikerrel végeztek állatmodellen. Az idén záruló programban egy súlyos immunhiányos betegséget kezelnek állatokon, az eredmények biztatók, ám a további kutatásokhoz még több időre és pénzre volna szükség.

Egy inkább alapkutatási témával nagyobb a pályázati esély – írja a lap. Ezt kell mérlegelniük a kutatóknak az újabb program összeállításakor. Európai uniós és amerikai pályázatokon azért nem indulhatnak, mert ahhoz más intézetekkel kellene társulniuk, de hasonló kutatásokkal nem foglalkozik más rajtuk kívül.