Lélegeztetés: nem egyirányú út, de jobb, ha nem kerül rá sor

A koronavírus-fertőzöttek számának emelkedésével folyamatosan nő a kórházi kezelésre szoruló, és sajnos a lélegeztetőgépen lévő betegek száma is. Az alábbi cikkben áttekintjük, mit is jelent pontosan a lélegeztetés, el lehet-e kerülni, és ha nem, milyen hosszú távú következményekkel kell esetleg számolni - írja a novekedés.hu.

A hét eleji adatok szerint Magyarországon jelenleg 7461 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 627-en vannak lélegeztetőgépen. Összehasonlításként: egy hónappal ezelőtt még 2209 ember volt csak kórházban, és 200-an szorultak gépi lélegeztetésre.

...

Azoknak az egészségügyi komplikációknak, amelyek az intenzív kórházi kezelés, azon belül is a tartós lélegeztetés nyomán alakulnak ki, poszt intenzív terápiás szindrómának nevezik, és az angol kifejezés alapján PICS-nek rövidítik. Ez fizikai, mentális és kognitív zavarokat egyaránt jelöl, és bárkinél kialakulhat, akit intenzíven kezeltek.

A kritikus állapot idején a szervezet elsődleges energiaforrását nem a zsírok, hanem a fehérjék, vagyis az izomszövet bontása jelenti, emiatt az izomtömegnek naponta akár az 5 százaléka is eltűnhet. A páciensek 25-45 százalékánál alakul ki ideg- és izomkárosodás, -sorvadás, legalább negyedüknél tanulási és memóriazavar, koncentráció-csökkenés, 25-80 százaléka szenved pszichiátriai tünettől (leggyakrabban depresszió, szorongás és posttraumás stressz szindróma jelentkezik, de előfordulnak szexuális zavarok, vagy nagyfokú fáradékonyság. Mindezeken túl egyéb szövődmények is nehezíthetik a betegek felépülését: kiterjedt felfekvések, visszatérő húgyúti fertőzések, nagyfokú testsúlyvesztés stb.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a poszt intenzív terápiás szindróma kialakulásának kockázata csökkenthető a lélegeztetés idejének lehetőség szerinti minimalizálásával, enyhe, biztonságos nyugtató alkalmazásával és a fizioterápia mielőbbi, már az intenzív ellátás időszakában való elkezdésével.

További részletek a cikkben.