Lélegeztetőre tett betegjogok

Fogyatékkal élő gyermekek, vagy épp fertőző betegségektől szenvedő felnőttek nem kapják meg szükséges ellátásukat a magyar egészségügyben. Kiszolgáltatottság, bizonytalanság, az emberi méltósághoz és az egészséghez való jog sérelme szabadon kísérheti az egészségügyi ellátásunkat, hiszen ma Magyarországon szinte egyáltalán nem működik a betegjogvédelem, s ezen a kormány által kitalált, szombattól "éles" új rendszer sem változtat majd - írja a Népszava.

Vélhetően ennek tudható be, hogy a betegjogi képviselőket 2011-ben már "csak" 8880 esetben keresték meg az ügyfelek, a panaszok kivizsgálására pedig mindössze 1129 írásos meghatalmazás született, miközben a panaszok száma 2010-ben még összesen 14 ezer 617 volt, 2009-ben pedig 11 ezer 297.

Ennek oka abban keresendő, hogy 2010 szeptemberében a Fidesz-kormány első intézkedései között megszüntette az Egészségbiztosítási Felügyeletet, amely független hatóságként bírálta el a hozzá beérkező panaszokat. Fél évvel később a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (BEGYKA) következett, tavaly nyáron pedig a Nemzeti Egészségügyi Tanács. Utóbbi tavaly nyáron ült össze utoljára, s azóta sem alakult meg az utódtestületének ígért Nemzeti Betegfórum. Az is kérdéses, hogy amennyiben létrejön, miféle jogkörei lesznek, mert noha a kabinet szeptember elsejétől egy teljesen új betegjogi rendszert ígért, erre egyelőre még csak esély sem látszik.

Szombaton ugyanis - a minisztérium épületében - megkezdi működését az úgynevezett Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ. Csakhogy - civil jogvédők szerint - a kormány által elfogadott formában ez a szervezet nem lesz alkalmas arra, hogy a betegjogok érvényesítésének a jelenleginél hatékonyabb módját teremtse meg. Vélhetően nem is ez a cél, hiszen a központ mindössze 125 munkatárssal, s rendkívül alacsony költségvetésből fog működni, a jogosítványait rendező kormányrendeletből pedig hiányoznak a panasztételre, betegképviseletre és ügyintézésre vonatkozó passzusok. Ráadásul a betegjogi képviselők ezentúl kevesebb helyen lesznek elérhetők a panaszosok számára, hiszen míg eddig minden fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben heti egyszer fogadóórát kellett tartaniuk, a jövőben már csak a 100 ágyasnál nagyobb kórházakban lesz ilyen.

De még aki el is éri majd a képviselőjét, könnyen újabb akadályokba ütközhet, hiszen szeptembertől a panaszok kezelésekor "elsődlegesen" a beteg és a szolgáltató közötti "megegyezés létrehozására" kell törekedniük ezeknek a jogvédőknek, nem pedig a panaszos jogsérelmének orvoslására.
Az EBF megszüntetése után a kabinet azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy a tisztiorvosi szolgálat veszi kezelésbe, s még a korábbiaknál is hatékonyabb formában látja majd el a betegpanaszok kivizsgálását. Csakhogy az ÁNTSZ illetékes szervei a hatósági eljárás lefolytatása helyett közérdekű bejelentéssé minősítették át a betegpanaszokat, így érdemi jogorvoslatot nem biztosítanak a betegek számára, sőt, jelentősen nőtt a panaszok elutasításának száma is.

Amennyiben a beteg nem tudja elfogadni a hatósági kivizsgálás eredményét, bírósághoz fordulhat" - írták. Miután azonban épp a tisztiorvosi hatóság adja ki a kórházak működéséhez szükséges engedélyeket, kevéssé valószínű, hogy a hozzá érkezett ügyek feljelentéssel, vagy más intézkedéssel zárulnának. Épp e csekélyke, s megkérdőjelezhető eljárásmód miatt Szabó Máté ombudsman már kimondta: sérül a jogbiztonság követelménye, valamint a betegek tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joga - írja a lap.