Lélek-zethez juttatták a tüdőrákbetegeket

A diagnosztika és a terápiák robbanásszerű fejlődése mára lehetővé tette, hogy önálló betegszervezete legyen a tüdőrákos betegeknek. Míg 15-20 éve tüdődaganat túlélése 11-12 hónap volt, a gyógyszerfejlesztéssel, a molekuláris alcsoportok, mutációk feltárásával már 5-10 évet is adhatnak a pulmonológusok a rákbetegeknek, írja a MedicalOnline.

A Harcosok Klubját egykor a Magyar Tüdőgyógyász Társaság égisze alatt Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) korábbi főigazgatója, és Ostoros Gyula, az intézmény osztályvezető főorvosa hívták életre a tüdőrákos betegek platformjaként, hogy a páciensek hiteles forrásból tájékozódhassanak, átbeszélhessék félelmeket, problémáikat. A segítő szándék azonban végül meddőnek bizonyult, mert a tagok nagyon gyorsan, mindössze néhány hónap alatt kihaltak a szervezetből.

A tüdődaganat ma már nem egyenlő a halállal, az új terápiákkal akár az áttétes betegeknek is 5-10 éves túlélést tudunk biztosítani – fogalmazott Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója azon a sajtóbeszélgetésen, ahol bemutatták a Harcosok Klubjából kinövő, a tüdőrákos betegek és hozzátartozóik támogatására létrehozott Lélek-zet egyesületet mutatták be. Bár a szervezet a Covid-járvány idején alakult, ez idáig csak az online térben volt elérhető, azonban az interaktív jelenlét most személyessé válik. A Lélek-zet negyedéves rendezvényein az érintetek klinikusoktól, gyógytornászoktól, pszichológusoktól kaphatnak információkat és tanácsokat a betegséggel való együttéléshez, és azáltal, hogy az egyesület bekapcsolódott a nemzetközi vérkeringésbe is, sok jó gyakorlatot is a tüdőrákbetegek javára fordíthat.

Azok tudnak igazán erőt és hitet adni a betegtársaknak, akik maguk is végigjárták azt a szorongással teli utat, amely a diagnózistól a gyógyulásig vezet – mondta a tüdőgyógyász, aki hozzátette azt is, a betegtalálkozókon a klinikusok számos olyan szemponttal, olykor meglepő kérdéssel találkozhatnak, amelyek mankónak bizonyulnak a terápiák során a betegekkel való kommunikációban.

A kemoterápia nem fog eltűnni a terápiás palettáról, megvan a helye az új, komplex kezelési struktúrában – mondta Ostoros Gyula, ahogyan azt is, az onkológiai szakma olyan léptékben fejlődik, ami az orvosoktól is megkívánja a folyamatos tanulást.

A modern immunterápia 6-8 éve – a melanóma esetében 10-12 éve – jelent meg az onkológiai ellátási palettán, alapvetően megváltoztatva a kezeléseket. A Korányi rákbetegei többnyire tisztában van a célzott- és az immunterápiák előretörésével, ugyanakkor a megfelelő tájékoztatás nyomán elfogadja az orvos által javasolt kezelést.

A klinikai vizsgálatok egyre inkább az immunterápia és más kezelések kombinációját célozzák, ugyanakkor a mellékhatásokat tekintve inkább ezek kiszélesedésére számíthatunk az elkövetkező időszakban.

További részletek a MedicalOnline-on.