Lelkileg és mentálisan kimerültek az orvosok és az ápolók a Covidban

Nagyobb és hektikusabb lett az egészségügyben dolgozók leterheltsége a koronavírus-járvány kezdete óta, és ennek nyomán a rájuk nehezedő lelki nyomás is fokozódott. Olyannyira, hogy a legfrissebb felmérések alapján az orvosok, de még inkább az ápolók körében jelentősen emelkedett a depresszióval, kiégéssel érintettek aránya – derül ki abból a felméréssorozatból, amelyet Spányik András, a Panoráma Poliklinika alapító és szakmai vezetője az általuk rendezett online Pszichoszomatikai Konferencián részletesen ismertetett, s melyről a növekedés.hu írt.

A Covid-járvány egészségügyi dolgozókra gyakorolt mentális hatását eddig három alkalommal mérték fel, és azt találták, hogy azok aránya, akik már feltételezhetően depresszióval érintettek (enyhe vagy középsúlyos mértékben) a nem orvos egészségügyi dolgozók esetén a 2. és 3. hullám közötti 31,2%-ról a 3. hullám alatt 32,3%-ra a 4. hullámra 46,7%-ra emelkedett.

A depresszió hátterében, illetve vele együtt gyakran megjelenik a kiégés és az érzelmi kimerülés is. Korábbi, 2015-ben megjelent kutatási adatok alapján az orvosok körében 50,6%, míg a (budapesti) nem orvos egészségügyi dolgozók esetén 44% volt a közepes vagy magas fokú érzelmi kimerülés tüneteit mutatók aránya.

A mostani kutatás szerint a helyzet a járvány alatt tovább romlott. Az orvosok körében a 2-3. hullám között 62,6%, a 3. hullám alatt 77,9%, míg a 4. hullám alatt 66,6% volt azok aránya, akik a kiégettség jeleit mutatták.

Az ápolók, asszisztensek esetén a helyzet még aggasztóbb: a 2-3. hullám között 73,5%-uk, a 3. hullám alatt 77,8%-uk, míg a 4. hullám alatt 80,8%-uk számolt be közepes vagy magas szintű érzelmi kimerülésről. Ez csaknem kétszerese a 2015-ben mért aránynak– mutatott rá Spányik András.

Továbbiak a teljes tudósításban