Lenne idő, lenne adat, hova ez a rohanás?

Az egészségügyi, egészségügyi igazgatási és kutatási feladatokat az ezekre specializálódott, rugalmas háttérintézményeknek kell végezniük, amelyek évtizedek alatt felhalmozták az ehhez szükséges tudástőkét – mondja a MedicalOnline érdeklődésére dr. Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem docense, nemzetközi példákra hivatkozva.

Dózsa Csaba szerint azonban nem az a fő kérdés, hogy mely háttérintézményeket lehet a minisztérium alá szervezni. Inkább azt kellene meghatározni, melyek azok a tevékenységek, amelyeket feltétlenül ott kell elvégezni. A tárca szintjén világos közép-, illetve hosszú távú egészségpolitikai programot kell kidolgozni, stratégiákat építeni az egészségügy számos területére, ám a tárca most éppen ezt a feladatát alig-alig látja el.

Mindezek ellenére Dózsa Csaba úgy véli, átszervezéssel lehetne ésszerűsíteni is. Egy szűkebb szakértői csapat néhány hét alatt ki tudna dolgozni egy köztes, kompromisszumos, racionális, és hosszú távon is fenntartható megoldási javaslatot a kormánynak, ám ehhez tipizálni kellene a problémákat, és eszerint csoportosítani a feladatokat.

Mindenféle, a közszférát érintő vágás önkényes mindaddig, amíg nem épül ki egy infotechnológiai háttérrel is alátámasztott monitoring-rendszer, amely választ ad arra, hogy milyen feladatokat kell elvégezni a közintézményekben, és ahhoz hány emberre van szükség – mondja lapunknak dr. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Nincsenek egészségügyi finanszírozási protokollok és költségszámítások, a munkaerőigény ezek híján nem mérhető fel az ágazatban. A megszüntetendő állami hivatalok listájának összeállítását nem előzte meg egyszeri felmérés sem... Bővebben a teljes cikkben