Lenne pénz a nagy egészségügyi reformra

A kormány középtávú pénzügyi tervei szerint a jövő évi 378 milliárd forint után, 2022-re évi 500, a 2023-re pedig már 780 milliárd forintos úgynevezett tervezési tartalék, azaz szabadon elkölthető még le nem kötött bevétel keletkezhet az éves költségvetésekben. Természetesen mindez csak akkor teljesülhet, ha elfogadjuk a kormány ama feltételezést, a magyar gazdasági növekedés megmarad a 3-4 százalékos tartományban. Ezeket az összegeket a kormány a költségvetés középtávú kitekintésben az országvédelmi/adócsökkentési alapban különítette el, ebből sejthető, hogy – ha a körülmények engedik –, akkor ezt az összeget részben adócsökkentésre fordítaná - írta a népszava.hu.

Az országvédelmi/adócsökkentési alapban felhalmozódó évi 500-800 milliárd forint viszont már akkora összeg, hogy azokból el lehetnek olyan valódi reformokat indítani, amelyek átmeneti többletkiadással járnak, ám tartósan növelik az ország versenyképességét.

A 2020-as költségvetés szerint jövőre az állam az egészségre 1967, a teljes közoktatásra 1459 milliárd forintot költ – vagyis a két célra kicsivel többet, mint 3400 milliárd forintot, így ha 2020-tól a kormány szerint évente rendelkezésre álló 500-800 milliárd forintot az egyik vagy mindkét ágazat fejlesztésre fordítaná, ezeket a forrásokat ésszerűen felhasználva minőségi változást lehetne elérni legalább az egyik területen.