Lépésenként az optimális finanszírozás irányába

Havi, jelentős esetszám elmaradást tapasztalnak a járóbeteg-szakellátásban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél – hangzott el a Medicina Fórum és a Magyar Kórházszövetség közös kongresszusán, ahol kiderült az is, nincs finanszírozási akadálya annak, hogy több műtétet végezzenek a kórházakban várólistás ellátásokból, írja a MedicalOnline.

Az aktív betegellátás 94 százalékos teljesítményt nyújt a 2019 bázisévhez viszonyítva, a legnehezebben a krónikus ellátás talált magára, amely most 75 százalékon áll – derült ki Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának előadásából, aki megjegyezte azt is, hogy a járóbeteg-szakellátásban rosszabbnak érzi a teljesítményt, mert az adatok azt mutatják, hogy „sok ellátás elveszik a rendszerben”. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetésével ezen a szinten is javulhat a tettrekészség.

Történelmien rossz arányt tapasztalnak az ágykihasználtságban, koronavírus-járvány időszakának kivételével, annak ellenére, hogy történtek átszervezések az intézmények szintjén. A 42561 aktív ágyból 3764-en szünetel az ellátás. Még rosszabb a helyzet a 26706 krónikus ágy esetében, amelyekből 3915 szünetel. Az elmúlt időszakban mobillá vált teljesítménykorlátot (teljesítmény éves keret – TÉK) a tényleges kihasználtság alapján idén már három ízben (negyedévente) osztották újra.

A bértámogatás és jövedelem kiegészítés mértéke elérte a finanszírozás 42 százalékát, amely fix elemként jelenik meg a rendszerben. Az alapellátásban 1100, az összevont szakellátás esetében 880 milliárd fizetnek ki ebben a formában. Az összeg nem csak évről-évre, hanem havonta is változik. Míg az év korábbi hónapjaiban 74-75 milliárd forintos kiadást jelentett, decemberben 77 milliárd forint fölé emelkedik ez az összeg a mozgóbérek arányának változása miatt. A főigazgató szerint a bértámogatások beépítése nemcsak a HBCS és Német-pont értékeket növelné, hanem mozgásteret adna a minőségi munka díjazására a menedzsmentek számára.

Az intézmények lejárt határidejű számlatartozása 117,6 milliárd forintra emelkedett október végére, a részleges konszolidációra már van ígéret, a NEAK szorgalmazza, hogy ennek kifizetése már novemberben történjen meg, a következő részlet pedig januárban fusson be a kórházak számlájára.

Nemcsak a gazdálkodásban, hanem a betegellátás szervezésében is segíti majd az intézményeket a januártól induló ráfordítás-adatgyűjtés, amely rámutathat arra, hogy valóban mennyibe kerül az ellátás és mennyit fizet ezért a biztosító – jelezte Kiss Zsolt, hozzátéve, hogy a feladat elvégzéséhez részletes felkészítést biztosítanak majd az intézményeknek.

Hosszú távon csak az lehet a cél, hogy minden részelem (bértámogatás, üzemeltetés, élelmezés, mosatás) valós értékén visszakerüljön a HBCS-be, lehetővé téve a tényleges teljesítményfinanszírozást úgy, hogy az ne okozzon veszteséget az intézmények számára – mondta előadásában Kőrösi László, a NEAK főigazgató-helyettese. Hiába volt reálértéken is jelentős forrásbővítés az E. Alapban, annak elosztása nem optimális. A rosszul elhelyezett finanszírozási elemek, mint például a fix formában biztosított bértámogatás arra ösztönzi az intézményeket, hogy növeljék az orvosok létszámát akkor is, ha az betegellátási szempontból nem indokolt.

A finanszírozás és a tényleges költségek közötti egyensúlyt a kódkarbantartás állíthatja helyre, amelynek elemei:

eseti karbantartás (díjtétel megállapítás az új technológiák befogadása során)

részleges karbantartás (egy finanszírozási elem kiemelése a rendszerből és annak beépítése a finanszírozási csatornákba)

átfogó karbantartás (ami jelenleg zajlik)

A rendszeres teljesítményfinanszírozás módosítás része a ráfordítási adatgyűjtés, a mely 2025. január 1-jétől év végig tart majd, első körben tíz intézmény kapcsolódik be a munkába. A teljes folyamat végső célja az adósságállomány növekedésének megszakítsa és annak eliminálása.

További részletek a MedicalOnline-on.