A viszonylag alacsony egészségügyi ráfordításokhoz képest is nagyon keveset sikerül kihozni a rendszerből.
Magyarország soha nem látott mélységbe süllyedt a legfrissebb egészségügyi fogyasztói index rangsorán, írja az Index Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász Facebook-bejegyzése nyomán. A bejegyzés szerint az eddigi legrosszabb besorolást kapta egészségügyünk az európai fogyasztói index összevetésében, és ami különösen fájó: a viszonylag alacsony egészségügyi ráfordításokhoz képest is nagyon keveset sikerül kihozni a rendszerből.
Európai 33. hely a 35-ből: Romániát és Albániát még éppen előzzük, vastagon előttünk Bulgária, nem is beszélve a mezőny első felében végzett Szlovákiáról és Észtországról. A dobogós helyeken Svájc, Hollandia és Norvégia. A tavalyi listán még előztük Bulgáriát, Görögországot és Litvániát, de ez már a múlté. Igaz, beelőztük Albániát.
A mintegy 50 mutatóból összeállított elemzésről lehet azt mondani, hogy a szempontok szubjektívek, és politikai színezetű megjegyzésektől sem mentes a szöveges elemzés, felróva például a magyar kormánynak, hogy az egészségügy helyett felesleges dolgokra költi a pénzt. Az indikátorok ezzel együtt jól leképezik az egészségügy fogyasztói, vagyis a betegek számára fontos tényezőket a betegjogoktól a várakozási időn át a gyógyszerek hozzáférhetőségéig, az osztályzatok pedig reálisnak tűnnek a hazai egészségügy állapotára és teljesítményére vonatkozóan, teszi hozzá Kovácsy.