Lesz előrelépés az egészségügy(iek) helyzetében?

Erről egy konferencián beszélt a közelmúltban Szócska Miklós államtitkár. Arról, hogy ennek vagy akár a most elfogadott 2014-es költségvetésnek köszönhetően lesz-e érdemi előrelépés az ágazatban, érdekképviseleti vezetők, továbbá a témával foglalkozó szakértők mondták el a véleményüket a vg.hu portáljának.

Velkey György, a Kórházszövetség elnöke elmondta: a választási évben nagy strukturális átrendezésekre nem számít. 2014 a népegészségügyi mozgósítás éve lehet, a szűrőprogramok, a dohányzás-, és alkoholellenes kampányok, az egészségtudatos életmód programok népszerűsítése kerülhet középpontba – ennek érdemi hatása várható. Mint azt Velkey hozzátette, reménykedik egy komplex gyermek-egészségügyi program megszületésében. Az alapellátás pénzügyi megerősítésére és az átalakítás koncepciójának kialakítására számít. A kórházak esetében szükséges az érdemi forrásbővítés és a béremelés folytatása, valamint a finanszírozási egyenlőtlenségek csökkentése: a feladatarányos irányba változó teljesítményvolumen korlátok és az egynapos ellátások priorizálása. Elő kell készíteni egy alapos kórházi finanszírozási korrekciót is – jegyezte meg a Kórházszövetség elnöke.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke kiemelte: az egészségügy az idén sem lett stratégiai ágazat, a kormányzat továbbra is „maradékelven" kezeli. A jövő évi költségvetés és felelős pénzügyi vezetők nyilatkozatai alapján sajnos érdemi előrelépés 2014-ben sem várható. Utóbbiak egyértelműsítették, hogy az egészségügy forráshelyzete szorosan összefügg a GDP alakulásával, abban pedig nagyságrendi változás nem várható. Az egészségügynek a jelenleginél nagyságrenddel több forrásra lenne szüksége, amihez a gazdasági szemléletet felülíró politikai döntés kellene – mutatott rá Éger, hozzátéve azt is, addig is marad az a téves sikerkommunikáció, amely az egyébként örvendetes uniós beruházások körül zajlik úgy, hogy közben a napi betegellátásban komoly gondok vannak, mindezek ütközőpontjában pedig az orvosok és az ápolók állnak.

Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója elmondta, a 2014-es gyógyszerkassza az ideivel azonos szinten lesz. Bízunk abban, hogy ez elég lesz ahhoz, hogy a betegek hozzájuthassanak a szükséges gyógyszereikhez. Reményeink szerint tovább folytatódik a párbeszéd a gyártók és a kormány között, a vaklicit finomhangolásai a gyógyszerellátás további stabilitása irányába haladnak. 2013-ban hazánkban minden második doboz gyógyszer hazai gyártóhelyekről kerül ki, reméljük, így lesz ez 2014-ben is. A célunk ugyanis az, hogy magyar gyógyszerekkel segítsük a magyar emberek gyógyulását, egészségük megőrzését, beruházásainkon, kutatás-fejlesztési tevékenységünkkel és munkahelyeinken keresztül pedig aktívan támogassuk országunk gazdasági versenyképességének növelését.

A patikaliberalizáció évei alatt kialakult válságból kivezető úton 2011-re a trendforduló, 2012-re pedig – a Széll Kálmán-terv miatt – a túlélésért való küzdelem éveként tekinthettünk, 2013-ban pedig ráálltunk a válságból kivezető útra – fogalmazott Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Arra számítok – folytatta Hankó –, hogy jövőre az ágazat fő számait illetően a patikaliberalizáció előtti utolsó évhez (2006) közelíthetünk. Ez nem jelenti azt, hogy a patikák összes problémája megoldódik, hiszen például az ágazat gazdasági stabilizálása vagy az ügyelet szabályozása és finanszírozása megoldandó feladat. Remélem, jövőre az eddigieknél talán többet foglalkozhatunk a szakmai fejlesztési programokkal és hivatásetikai kérdésekben is előrelépést jelenthet a patikák önkéntes auditálásának elindítása – jegyezte meg a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.