Lesz klóros csirke, de rá kell írni a csomagolásra

Ugyanez igaz a genetikailag módosított (GMO) élelmiszerekre is – igyekszik eloszlatni a legfőbb európai kételyeket az amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodással (TTIP) kapcsolatban Dr. Sharon T. Freeman, aki pénteken az Egyesült Államok budapesti nagykövetségen beszélgetett újságírókkal a témáról – olvasható a nol.hu portálján.

A klórozott csirke az alacsonyabb amerikai élelmiszer-biztonsági sztenderdek szimbóluma lett az elmúlt években a TTIP-tanácskozások során. Európában idegen az amerikai gyakorlat, amelynek lényege, hogy a szalmonella ellen klórral kezelik a csirkehúst. A GMO-élelmiszerek is ellenérzést váltanak ki, ám Freeman erről sem beszél szívesen – úgy véli, annál sokkal fontosabb témák is vannak.

Magyarország sorsa nem ezen fog múlni – fogalmazott Freeman, hozzátéve azt is, senkit sem fognak arra kényszeríteni, hogy genetikailag módosított élelmiszert fogyasszon.

Freeman évtizedes tapasztalattal rendelkezik a kis- és középvállalkozások fejlesztésében, exporttevékenységük segítésében. Az amerikai kormány tanácsadója a TTIP kérdésében, ám hangsúlyozza: nem kormányalkalmazott, és nem is a tárgyalódelegáció része. Nem rejti véka alá, hogy szerinte a TTIP jó hatással lenne mindkét fél gazdaságára és kereskedelmére.

Pedig a TTIP-tárgyalások egyre súlyosabb kihívásokkal néznek szembe. A megállapodástervezetet évek óta rengeteg kritika éri, Európa-szerte tüntetéseket szerveznek ellene, és a sajtó is teli van a paktumot ellenző cikkekkel.

Az európaiak aggódnak például amiatt, hogy a TTIP elfogadásával olyan termékeket kellene beengedniük az uniós piacra, amelyek jelenleg tiltólistán vannak. Az európai tárgyalók attól is félnek, hogy az amerikaiak megpróbálják felvizezni a szigorú európai fogyasztóvédelmi szabályozást. Francois Hollande francia elnök a minap közölte: ebben a formában nem fogja elfogadni a szabadkereskedelmi egyezményt. Párizsi illetékesek szerint a tárgyalások emiatt „feltehetően megállnak".

Freeman szerint a tiltakozások legfőbb oka, hogy az európai lakosság nem elég tájékozott a kereskedelmi egyezményről. Informálásuk saját kormányuk dolga lenne, saját nemzeti nyelvükön, ingyen és az interneten. A professzor szerint a tájékozatlanságot kell keresni a genetikailag módosított élelmiszerek miatti aggodalmak mögött.

Szintén az információhiány számlájára írja, hogy a magyar és a német kisvállalkozók is félnek attól, kiszorítják őket az amerikaiak a piacról.