Leszakadóban van a hazai gasztroenterológia

A felzárkózáshoz elengedhetetlen a szakma alulfinanszírozottságának megszüntetése, a benne dolgozók jobb megbecsülése – mondja a MedicalOnline-nak a többi közt dr. Gyökeres Tibor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház, Gasztroenterológia osztályvezető főorvosa, a World Endoscopy Organisation, Standards of Practice Committee társelnöke.

"A vastagbélrákszűrés bevezetése által ennek a betegségnek az előfordulása és halálozási aránya csökkenthetővé vált, ami hatalmas eredmény a gyakori előfordulás miatt. Hazánkban is sor került, évekkel később, mint másutt, a kétlépcsős szűrés bevezetésére, és a hazai adatok is alátámasztják, hogy minden ide befektetett ráfordítás többszörösen megtérül a rákbetegek számának mérséklődése, a később rájuk fordítandó sebészi, irradiációs és kemoterápiás költségek csökkenése által. Fontos azonban, hogy az uniós finanszírozású program végeztével találjon az egészségügyi vezetés forrást a munka folytatására. Javítandó még az adherencia is, a társadalom figyelmének nagyobb koncentrálása, a szűrésen való részvétel propagálása, a nagyobb médiafigyelem. A kötelező szűrés lehetőségének bevezetésével a háziorvosok az eddigi önkéntes részvétel helyett rászoríthatók a széklettesztek kiadására, az azonban kérdéses, hogy a populáció szintjén ez működőképes-e. Meglátásom szerint a társadalom fogékony rétegeinek meggyőzése a járható út. 

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai betegség, amivel kórházba kerülnek az emberek. Bár a többségük enyhe lefolyású, a súlyos, elhalással, szervi elégtelenséggel járó formák halálozása a mai napig is nagyon magas. Hazánkban hagyományosan a kutatások fókuszában van a betegség, s bár kétségtelenül vannak eredmények, de sok még a megoldandó feladat is. A gasztroenterológiai daganatok közül a hasnyálmirigyrák egyre nagyobb arányban fordul elő, a daganatos halálozásban nemsokára már a harmadik helyen szerepel. Ez az a terület, ahol az onkológia elmúlt évtizedekben tapasztalt jelentős fejlődése, számos korábban biztosan halálos betegség jelentős számban gyógyíthatóvá tétele, érdemi élethossz-növekedést elérő eredményei ellenére kevés a sikerélmény. Az emelkedő előfordulással párhuzamosan biztos vagyok abban, hogy a kutatások vonatkozásában is egyre növekvő hangsúlyt kap a hasnyálmirigyrák. 

Nem megkerülhető kérdés a mesterséges intelligencia sem. A klinikai döntéshozatalt megalapozó rendszerek az embernél több releváns, statisztikailag érvényes szempontot is figyelembe tudnak venni, de azt sosem szabad elfelejtenünk, hogy orvosi diplomát nem szerzett még egy számítógép, egy szoftver sem, a végső döntés az orvosé kell hogy maradjon. Döntést készíthetnek elő, dönteni nem dönthetnek helyettünk a gépek. Ez igaz a diagnosztika vonatkozásában a polipok felismerésére, előzetes karakterizálásukra, a szűkületek dignitásának megítélésére is. Ma már a legtöbb ilyen mesterséges intelligenciával működő rendszer legalább a specialisták szintjét hozni tudja, a kezdő és a hagyományos endoszkóposokét már meg is haladja. Rövidesen jobb lesz már, mint a humán expertek, de a klinikai döntést mindig a vizsgálatot végzőnek kell meghoznia."

A teljes cikk a MedicalOnline-on.