Lézerharc a rákos szövetekkel

Miközben a lézer több területen is a mindennapjaink része lett – gondoljunk csak például az oly természetesen használt DVD-lejátszókra –, még mindig sok olyan terület van, amely rengeteg kihasználatlan lehetőséget rejt – olvasható a Dunántúli Napló – online oldalán.

A Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetében a lézerfizika egy egészen új ágában, a terahertzes impulzusok előállításában értek el világszínvonalú eredményeket, amelyek új alkalmazási területek meghódítását teszik lehetővé.

Több lézerfizikai kutatási területünk is van – mondta Hebling János, az intézet igazgatója, akinek a szakterülete a terahertzes impulzuskutatás, amely mindössze húszéves tudományág. Amelyik talán a legnagyobb figyelmet váltotta ki tudományos körökben, az a nagy energiájú terahertzes impulzusok keltése és alkalmazása.

- Kidolgoztunk egy eljárást, amivel más módszereknél több, mint tízszer jobb hatásfokkal tudunk terahertzes impulzusokat előállítani, így a világon a legnagyobb THz-es impulzus az általunk kifejlesztett módszerrel hozható létre – hangsúlyozta a szakember, aki azt is hozzátette, ezt több területen is alkalmazni lehet – az Egyesült Államokban például azért támogatják az ilyen jellegű kutatásokat, mert a terahertzes sugárzást a fémek visszaverik, a csomagolóanyagok pedig átengedik, tehát biztonságtechnikai célokra, bőröndök átvilágítására, fegyverek, bombák detektálására is remekül használható.

Azonban a pécsi kutató ennél sokkal fontosabbnak tart két másik lehetséges alkalmazást: az extrém rövid fényimpulzusok létrehozását THz-es sugárzás felhasználásával (többek között ezzel vesz részt a pécsi egyetem a szegedi szuperlézer, az ELI létrehozásában), illetve a terahertzes impulzusok segítségével felgyorsított ionok előállítását. A már meglévőknél sokkal olcsóbb berendezés segítségével így felgyorsított ionokat fel lehet használni például a rákos szövetek elpusztítására is.

A ionsugarakon alapuló módszer legfontosabb jellemzője, hogy ez a sugárzás a hagyományos sugárterápiában használt sugárzásnál célzottabban fejti ki a hatását az elpusztítandó szövetekre, és jobban kíméli a rákos szövetek előtt és mögött elhelyezkedő egészséges szöveteket, így kisebb a mellékhatása – részletezte Hebling János, aki 1988-tól 2004-ig összesen hat évet töltött a stuttgarti Max Planck Szilárdtestkutató Intézetben, 2006-tól két évig Bostonban dolgozott az MIT-n, és diplomadolgozatát már a lézer koherenciájának és polarizációjának a kapcsolatáról írta.

- Jelenleg a nagy energiájú terahertzes impulzusokat alkalmazó ionforrás szabadalmán dolgozunk a kollégáinkkal - mondta a professzor aki azt is hozzáfűzte: a Fizikai Intézetben folyó kutatásokba az általuk képzett hallgatók is bekapcsolódhatnak, elősegítve ezzel versenyképes helyeken történő elhelyezkedésüket, akár a szegedi ELI-ben, akár más hazai vagy külföldi kutatóintézetben.