• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Lóhús mellé egy kis embrionális szövet?

Lapszemle Forrás: Népszabadság Online

Embrionális eredetű szöveteket és sejtvonalakat használnak az élelmiszeriparban. Jobb odafigyelni.

Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt jelent meg a hír az amerikai sajtóban, hogy az Obama-adminisztráció állítólagos áldásával az egyik helyi üdítőital-gyártó cég továbbra is igénybe veheti annak a vállalkozásnak a szolgáltatásait, amely elvetélt magzatokból származó emberi szövetet felhasználva készít ízfokozó vegyszereket – írja a nol.hu portálja.

Az élelmiszeripar mellett a kozmetikai ipar is alkalmaz embrionális eredetű szöveteket és sejtvonalakat – hangoztatta budapesti tájékoztatóján Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekvédelmét ellátó helyettese. Ez nem azt jelenti, hogy az élelmiszerekben, vagy a kozmetikumokban, például a ránctalanító krémekben emberi szövetmaradványokat lehetne kimutatni, hanem a termékfejlesztés bizonyos fázisában használtak ilyet.

Szabó Marcel szerint egyes élelmiszer-ipari cégek a humán embriók veséjéből kivont HEK293 sejtvonallal (genetikailag viszonylag homogén, megfelelő körülmények között korlátlan ideig fenntartható sejtkultúrával) kísérleteznek.

Ezt a sejtvonalat nagyjából húsz évvel ezelőtt állították elő, azóta többször átalakították. Segítségével számos, emberi anyagcserét modellező laboratóriumi vizsgálat végezhető el, például az is, hogy az élelmiszerbe tett adott mennyiségű cukornak milyen hatása lehet a fogyasztóra. Az élelmiszerek annyira összetettek, annyi alapanyag van bennük, hogy ilyen jellegű eljárással bizonyosan kevesen élnek – jegyzi meg a portál. A teljes cikk a nol.hu portálján olvasható!