Low dose CT-vel a tüdőrák ellen

A tüdőrákos halálozás csökkentésében kulcsfontosságú a szűrés. Ebben jelenleg ott tartunk, hogy itthon is végzünk európai uniós projekt keretében tüdőrákszűrést, de nem röntgennel, mint a régi, tbc-irányú tüdőszűrés, hanem low dose CT-vel. A sugárdózis ilyenkor olyan kicsi, hogy akár évente is ismételhető lehet. Korai stádiumban mutatható ki így a tüdőrák, amikor még a sebésztől és a besugárzástól sokat várunk, meg is gyógyíthatjuk a beteget. Az immunonkológiai szerek adjuváns vagy neoadjuváns alkalmazása tovább javítja a túlélést – nyilatkozta a MedicalOnline-nak dr. Horváth Ildikó, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója. 

A Covid-járvány alatt nagyon az érdeklődés középpontjába került a pulmonológia. A pandémiának szerencsére már vége. Mit tanult belőle a szakma? Mit tud hasznosítani a tanulságokból?

A tüdőgyógyászok közössége biztosan megtanulta, hogy képes a szinte lehetetlenre, a hihetetlen számban rázúduló betegek ellátására az extrém körülmények között, és emellett az alap tüdőgyógyászati munkát (asztmás, tüdőrákos, COPD-s betegek kezelése) is megszervezni. Minden kolléga büszke lehet rá, hogy helytállt a járvány során. Fontos technikai előrelépést jelentett az ECMO szélesebb körű alkalmazása. Minden évben akár fiatalok is meghalnak most is influenzában. A Covid során tanulták meg a kollégák a vv-ECMO-t használni, amelynek segítségével átmenthető a tönkrement tüdő, a beteg életben tartható addig, amíg a tüdeje regenerálódik, így ez a súlyos állapot nem jelenti az élet végét. Megtanultuk azt is, hogy még a gépi lélegeztetés szükségessé válása előtt noninvazív ventilációval sok ember életét meg lehet megmenteni. A sokféle új eljárás jelent meg ebben az időszakban. Ezeknek megtaláltuk a helyét a terápiás palettán. Megindult az üzemszerű vakcinafejlesztés, de sokat fejlődött a diagnosztika is. A gyors víruspanelek, a PCR-technika alkalmazása ugrásszerű fejlődést hozott a vírusfertőzések kimutatásában. 

Milyen fejlesztések várhatók a pulmonológiai terápiában a közeli és távolabbi jövőben?

A gyógyszeripar már nagyüzemben állítja elő a biológiai készítményeket. Az asztma után már ILD-ben is rendelkezésre áll hatásos szer, és az idén először jelent meg az első biológiai gyógyszer COPD-ben. A szakma most ismeri meg az alkalmazást, most kell kiválasztani, hogy kik számára lenne hasznos. Törzskönyvezése elkészült, de a finanszírozása még nem tisztázott Magyarországon, egyelőre egyedi méltányossággal érhető el indokolt esetekben. Az első kezelt betegek után majd nagyobb biztonsággal tudjuk használni ezeket a terápiákat. Éppen ezért szeretünk részt venni gyógyszervizsgálatokban, amelyek során már korán tapasztalatokat szerezhetünk az új készítményekkel. Optimisták vagyunk, sokat várunk a következő 4-5 évtől terápiás területen is. 

Létezik-e népegészségügyi szűrőprogram a tüdőrák korai kimutatására?

A szűrés egyelőre nem szerepel a magyar népegészségügyi szűrőprogramban, mint ahogy Európa sok más országában sem. 50 és 75-80 éves kor között lenne indokolt a dohányosoknak (20 csomagév), illetve azoknak, akik 15 éven belül hagyták abba a dohányzást. Az idősebb életkor és a dohányzás megsokszorozza a betegség kialakulásának kockázatát. Az Európai Bizottság ajánlásába 2022-ben került be a prosztata-, gyomor- és tüdőrák szűrésének szervezése. A SOLACE projektben jelentős európai forrás bevonásával segítjük az LDCT-szűrés bevezetését a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban 17 000 szűrést végeztünk már ennek keretében, ezen belül Magyarországon több mint 4000-et. Csak a Korányi Országos Pulmonológiai Intézetben 2500 vizsgálat történt, közben kamionnal járjuk az ország nyugati részét az ottani esetek felderítése érdekében. A Pécs melletti Sellye 700 főt szűrt meg, a nyíregyházi kórház 1000 roma szűrését vállalta, az ő bevonásuk még most is folyik. A cigányság a 2. legnagyobb létszámú kisebbség Európában, bevonásuk ebbe a projektbe nagyon nehéz feladat. A tapasztalatok szerint 100 szűrt személy közül 1-2 embert emelünk ki, ezek 85%-ában mutatunk ki aztán 1–2. stádiumú rákot. Ilyenkor a sebész tehet a legtöbbet. Az elvégzett műtéttel a beteg akár teljesen meg is gyógyulhat, és ebben az időszakban le is szokhat.  

A teljes információ az interjúban.