Luxus a táppénz - féltjük a munkahelyünket

A szakszervezeti vezető és a megyei OEP vezetője szerint a munkavállalók inkább dolgoznak, mintsem otthon heverjék ki betegségüket. Az ellátás összege drasztikusan csökkent. Ki engedheti meg magának, hogy táppénzre menjen? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint az elmúlt 6 évben Csongrád megyében 41 %-kal csökkent a táppénzes esetek száma. Háziorvos és szakszervezeti vezető is egyetért: ma már mindenki félti az állását, ezért komoly betegségeknél is csak minimális időre maradnak otthon a munkavállalók. Az országos adat 25,3 % - írja a Délmagyar - online.

Fele annyian kérnek táppénzt, mint hat évvel ezelőtt, a betegeim közül a többség csak végső esetben vállalja, hogy kiírjam – mesélt tapasztalatairól Welchner Anna szegedi háziorvos, aki még nem ismerte az OEP adatait. Mindenki félti az állását, a munkáltatók a minimális létszám miatt nem szeretik a betegeket. Ott tartunk, hogy meg kell kérdeznem: megengedheti-e magának a beteg, hogy táppénzre menjen? – tette hozzá Welchner Anna, aki elárulta azt is: fertőző eseteknél kénytelen a munkától eltanácsolni a dolgozót.

A szegedi háziorvos tapasztalataira rímelnek a Csongrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének adatai. Megyénkben a táppénzes napok száma 2005 és 2011 között 41 %-kal csökkent, igaz, nem egyenletesen. Míg az elmúlt 2 évben 3-3 %-os lemorzsolódást tapasztaltunk, addig 2008-ról 2009-re 13 %-kal csökkent az ellátottak száma – nyilatkozta Hajnal Gabriella igazgató.

A munkavállaló már akkor sem megy betegszabadságra, ha gyermeke van: 27 %-kal csökkent a gyermekápolási táppénzes napok száma. Drasztikus, 80 %-os zuhanással szinte eltűntek a vizsgált időszakban a passzív táppénzesek: azok a munkavállalók, akik állásuk elvesztését követően betegedtek meg. A csökkenés mögött az igazgató asszony a jogosultsági napokra vonatkozó, azt többször szűkítő jogszabályváltozásokat látja. A passzív táppénz – bizonyos speciális esetek kivételével – 2011. július 1-jétől megszűnt. Bezárult egy kiskapu is: a munkanélküliek nem mehetnek táppénzre. 2009-ben az akkori minimálbér kétszeresének harmincad részében maximalizálták a napi ellátás összegét, miközben a táppénz a bér 70 százalékáról 60-ra csökkent; fekvőbeteg ellátásánál 60-ról 50-re – tette hozzá az igazgató asszony.

A munkavállalók féltik az állásukat, ez nagyon erős motiváció. Csökkent a táppénz összege is, ami a családok gazdálkodását is befolyásolja – nyilatkozta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a Kossuth Rádióban. A szakszervezeti vezető úgy gondolja, a beteg munkavállalók inkább szabadságra mennek, mintsem a betegállományt válasszák – vagyis nem azért kevesebb a táppénzes, mert javult volna a munkavállalók általános egészségi állapota. A gazdasági bizonytalanság olyan pszichoszomatikus tüneteket eredményez, amitől beteg lesz a munkavállaló – márpedig a munkáltatók nem szeretik a beteg dolgozókat – fűzte hozzá Borsik.