A megmaradt maroknyi tagság azonban kitartó, a tb-rendszerbe visszalépők száma csekély.
Megérte bent maradni hat évvel ezelőtt a magánnyugdíjpénztárakban, a kasszák legnagyobb portfóliói ugyanis az állampapíroknál és a hazai tőzsdénél is jobban teljesítettek - írta a vg.hu. A nagy vagyonátadás 2011 májusának végén, illetve júniusban történt meg, az állam csaknem 3 ezer milliárd forintnyi befektetéshez jutott akkor hozzá. Ez, ha a pénztárak azóta eltelt teljesítményét nézzük, még tagdíjbefizetések nélkül is legalább a másfélszeresére hízott volna.
A négy megmaradt pénztár tagjai közül azok jártak a legjobban, akiknek növekedési portfólióban van a megtakarításuk. Ők vannak egyébként a legtöbben, négy közül nagyjából három pénztártag ebben a legkockázatosabb alapban tartja a pénzét, és ezek hozama 53–62 százalék között alakult az utóbbi években.
A megmaradt pénztáraknak együttvéve körülbelül 58 ezer lelkes tagjuk van, ezek többsége fizeti a tagdíjakat és az intézmények működéséhez szükséges adományokat is. A befizetés busásan megtérülhet, hiszen egy, az állami rendszerbe most visszalépő pénztártag az időközben felhalmozott hozam döntő részét reálhozamként felveheti. Egy átlagos ügyfél számláján tavaly év végén már több mint 4 millió forint volt, ebből körülbelül 1,5 millió forintot tehet ki a 2012 eleje óta felhalmozott hozam, aminek a 75-80 százalékát nagyjából ki is lehetne venni reálhozamként.
Azok a pénztártagok, akik hat évvel ezelőtt léptek vissza, átlagosan körülbelül 70 ezer forintot kaptak kézhez, a mostaniaknál az átlagos összeg milliós nagyságrendű lehet. A visszalépők pedig ugyanolyan állami nyugdíjat kapnak, mint azok, akik hat évvel ezelőtt adták át az államnak a megtakarításukat. A megmaradt maroknyi tagság azonban kitartó, a tb-rendszerbe visszalépők száma csekély, főleg azok dönthetnek így, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és pénztártagként csökkentett állami nyugdíjra számíthatnak - írta a lap.