Az önkéntes- és magánnyugdípénztárakat sújtó veszteség miatt elsősorban a negyven év alattiaknak van okuk aggodalomra.
A magányugdíjpénztári alapok tőkéjük egy részét állampapírokban és kötvényekben tartják, a többit pedig részvényekbe fektetik a várható haszon reményében. Ha a kötvények jó pénzt hoznak, a tagoknak kifizethető összeg is magasabb lesz. Könnyen lehet azonban, hogy éppen fordított lesz a helyzet, mint ahogy most is történt. Az önkéntes- és magánnyugdípénztárakat sújtó veszteség miatt elsősorban a negyven év alattiaknak van okuk aggodalomra. Amikor ugyanis tíz esztendővel ezelőtt megkezdték működésüket a magánnyugdíjpénztárak, azoknak volt tanácsos belépni, akiknek 20-25 évnél több idejük van hátra a nyugdíjig.
A magányugdíjpénztárak tőkéje több mint 2 ezer milliárd forint, és veszteséget 10 százalékra becsülik. A hazai és a külföldi tőzsde mélyrepülése miatt kialakult helyzet azt takarja, hogy tagonként mintegy 60 ezer forint a veszteség, azaz ennyivel lett kevesebb a kifizetésre fordítható alap személyenként. A pénztári tagok bruttó fizetésük 8 százalékát utalják a pénztárakba. A kifizetés pedig úgy történik majd, hogy a jövendő nyugdíj 75 százalékát az állam fizeti, a fennmaradó 25 százalékot pedig a pénztár utalja. A részvénybukta tehát alaposan megcsappantotta az alapokat, de van-e igazán oka az aggodalomra azoknak, akik magánnyugdíjpénztári tagok?
A kérdésre dr. Matits Ágnes szaktanácsadó, független nyugdíjszakértő a TEOL-nak elmondta, a nyugdíjpénztárba befizetett összeg olyan, mintha a takarékba tennénk. Hasonlóan a bankokhoz, változó a hozama a befizetett pénznek, de a nyugdíjpénztárakat működtető alapokra vonatkozó előírások szigorúbbak, mint a bankoknál. Az alapok a pénz egy részét állampapírokban és kötvényekben tartják, egy részét pedig a tőzsdén forgatják. Mint minden tőzsdei tranzakciónál itt is fennáll a veszteség lehetősége ugyanannyira, mint a nyereségé.
Dr. Matits Ágnes azt tanácsolta a magánnyugdíjpénztári tagoknak, hogy folyamatosan figyeljék a pénztárak működési adatait. Ezt legkönnyebben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PFSZÁF) honlapján tehetik meg. Érdemes összehasonlítani a hozamokat, és abba a pénztárba átlépni, amelyik jobb kondíciókkal teljesít. A dolog végső konklúziója pedig a következő: a nyugdíjpénztárak nem jótékonysági intézmények.