Az intenzív osztályon egyetlen pillanat volt, amikor felcsillant a remény, hogy az idős néni túlélheti a szörnyűséget.
Valami nem stimmel, bármelyik verziót is próbáljuk elfogadni. Ha állat volt: milyen? Ha ember tehette: miért? Most csak egy bizonyosságot szeretnék, hogy az édesanyám azon a szörnyű éjszakán nem szenvedett – nyilatkozta a Kisalföldnek Magdi néni lánya, Ábrahámné Dobos Magdolna. Ki ne tudná, kiről beszél a megtört lány, az egészségügyben sokat látott asszony. Édesanyja az a Magdi néni, akit épp egy hete vérbe fagyva találtak meg háza udvarában, a tyúkólnál – úgy, hogy az egyik karját letépte és elvitte valami.
Hogyne találgatnánk mi is, hogy mi történhetett – válaszol szinte kérdés nélkül Magdolna. Látják a kerítést hátul, végig zárt, nem tudjuk elképzelni, hogyan jöhetett be rajta egy állat. Ami biztos, hogy az édesanyám este mindent kikészített magának: ott voltak a gyógyszerek, az ágynemű... És nem hiányzik a házból semmi. Kiment a tyúkokhoz, azokat bezárta, a többit viszont már csak ő tudta volna elmondani.
Az intenzív osztályon egyetlen pillanat volt, amikor felcsillant a remény, hogy az idős néni túlélheti a szörnyűséget. A műtét után szólongattam, mondtam neki, mama, ébredj fel, mondd el, ki vagy mi bántott. Nem tudott válaszolni, de a homlokát ráncolta és egy könnycsepp csordult ki a szeméből... Aztán visszaaludt. Örökre – mesélte könnyes szemmel Magdolna.