Magyar kutatók értek el áttörést a skizofrénia kutatásában

Eugen Bleuler svájci pszichológus több mint 110 éve definiálta a skizofréniát, azonban máig sem sikerült teljesen feltárnia a betegség neuropatológiai hátterét. Egy friss kutatás eredménye azonban áttörést hozhat a betegség hátterének megismerésében - írja a 24.hu.

A Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatóorvosa, Adorján István közölte, a kutatás szerint egy eddig kevésbé kutatott sejtpopuláció, az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő speciális gátló- és serkentő neuronok sérülése állhat a skizofrénia egyes tüneteinek hátterében. A Harvard Egyetemmel, a Zágrábi Egyetemmel és a Koppenhágai Egyetemmel együttműködésben végzett vizsgálat különlegessége az volt, hogy ugyanazon donorokból származó post mortem mintákat elemeztek különböző biológiai szinteken. A kísérletben 10 skizofrén és 10 kontroll agy mintáit vizsgálták.

A tanulmány szerint leginkább az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő gátlóneuronok – calretitin pozitív neuronok és parbaalbumin neuronok – az érintettek, de több mint egy tucat gátlóneuront tudtak osztályozni a szakértők. Ez az eljárás arra is jó lehet, hogy új neuronpopulációkat fedezzenek föl és olyan receptorkészleteket írjanak le a kutatók, amelyek segítségével ezek a neuronpopulációk később befolyásolhatók, és egy gyógyszerfejlesztésnél terápiás támadáspontként szerepelhetnek.

Becslések szerint világszerte mintegy 70-80 millió ember él skizofréniával, az autizmusban szenvedők száma 40-50 millió lehet. A betegség nagyarányú, konstans előfordulása arra utal, hogy valószínűleg mindkét tünetegyüttes mögött evolúciós hajtóerő áll. 

A Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatóorvosa elmondta, egyelőre nem ismert, hogy a jelenlegi gyógyszeres terápiák milyen sejtekre hatnak, illetve milyen neuronpopulációk népesítik be az egyes kéreg alatti területeket. Amíg ez nincs pontosan feltérképezve, addig minimális az esélye, hogy a kórképekben megváltozott sejtpopulációt felfedezzék.

A kutatásban résztvevő szakemberek viszont azon dolgoznak, hogy feltárják a különböző agyterületeknek az összetételét, a kontroll agyat összehasonlítsák skizofréniás és autista donoroktól származó mintákkal, a kettő különbségéből pedig levonják a konzekvenciát, hogy mely sejtpopulációk lehetnek megváltozottak.

További részletek a cikkben.