• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Magyar kutatók sikere a stroke-kezelésében

Lapszemle Forrás: origo.hu

Élete folyamán hat emberből egy számíthat arra, hogy ő is a stroke áldozatává válik.

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói és angol kollégáik kulcsfontosságú gyulladásos szenzorokat azonosítottak, melyek jelentős szerepet játszanak a stroke-ot követően jelentkező idegrendszeri károsodás kialakulásában. Eredményük - mely új utakat jelölhet ki a stroke kezelésében - a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a PNAS hasábjain jelent meg - olvasható az origo.hu oldalán.

A stroke (szélütés, agyi érkatasztrófa) az egyik leggyakoribb halálok világszerte, és vezető tényező a maradandó rokkantság kialakulásában. Az esetek többségében egy agyi ér elzáródásakor alakul ki, melyet az ér által ellátott agyterület gyors elhalása követ. Az Európai Unióban évente közel egymillióra tehető a stroke-os esetek száma, és élete folyamán hat emberből egy számíthat arra, hogy ő is a betegség áldozatává válik.

Magyarországon jelenleg mintegy 300 ezren vannak, akik átestek a stroke-on, és évente 50-60 ezren kerülnek kórházba a betegség következtében. A halálozási ráta igen magas: 18 ezren halnak meg évente, és a betegek negyede a 60 évesnél fiatalabb korosztályból kerül ki.

A stroke gyakorisága 50-55 éves kor felett 10 évente megduplázódik, ami kiemelt problémát jelent az idősödő társadalmakban, fokozott terheket róva a betegekre, hozzátartozóikra és az egészségügyi ellátórendszerekre egyaránt. Európában a stroke kezelési költségei meghaladják az évi 40 milliárd eurót. A stroke azonban nem csak az idősek betegsége, ráadásul az 50 év alattiak esetében gyakorisága világszerte emelkedik.

A stroke időzített bomba, amely a legtöbb áldozatban már évekkel, évtizedekkel korábban ott ketyeg, legtöbbször látható tünetek nélkül. A betegségnek számos kockázati tényezője ismert (pl. cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás, érelmeszesedés – ezek önmagukban is népbetegségek), ugyanakkor a stroke-os esetek 30%-ának oka ismeretlen eredetű.

Az elmúlt években Dénes Ádám és manchesteri kollégái az Európai Stroke Hálózat (European Stroke Network) tagjaként feltárták, hogy a szervezet gyulladásos folyamatai a stroke és más idegrendszeri betegségek kialakulásában kiemelt szerepet játszanak. Bizonyították, hogy a stroke hatására kialakuló agyi sérülést nagymértékben súlyosbítják az agyban, illetve a szervezet egészében lejátszódó gyulladásos folyamatok, amelyek a stroke kockázati tényezőinek számító betegségekben fokozott aktivitást mutatnak. A kutatók azt is igazolták, hogy számos gyakori bakteriális és vírusfertőzés korábban nem gondolt mértékben súlyosbítja a stroke kimenetelét a gyulladásos folyamatok fokozása által.

További részletek a weboldalon.

Legolvasottabb cikkeink