• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Magyar módszerrel jósolható meg a szívinfarktus

Lapszemle Forrás: mno.hu

A klinikai és képi paramétereket kombinálva pontosabb adatokat kapnak.

Novemberben új magyar kutatási program indul, melynek köszönhetően minden eddiginél hatékonyabban lehet majd meghatározni a szívizominfarktus és a hirtelen szívhalál bekövetkezésének kockázatát.

A Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport vezetésével megvalósult OPeRA (Országos Plaque Regiszter és Adatbázis) programba minden vezető szív-ct-centrum bekapcsolódott, így hazánk teljes lakosságára vonatkozó adatokat is nyerhetnek a kutatók. Mitől függ, hogy kinél alakul ki a betegség, és hogy lehet előre jelezni az infarktus bekövetkezésének kockázatát? Dr. Maurovich-Horvat Pál adjunktussal, a Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport vezetőjével többek között erről beszélgett az mno.hu portálja.


A szakember kiemelte: a jelenleg alkalmazott rizikóbecslő rendszereket nyugat-európai vagy amerikai betegek adatain keresztül, több tízezres minták alapján dolgozták ki. Ennek következtében a páciensek körülbelül egyharmadánál a kockázatbecslés pontatlan, tehát vannak, akiknek szükségük lenne kezelésre, mégsem részesülnek benne, másoknak pedig túlbecsülik a szív- és érrendszeri rizikójukat, és „túlkezelik" a betegeket.


Mindezt figyelembe véve felmerült az igény egy jóval személyre szabottabb szív- és érrendszeri kockázatbecslő rendszer megalkotására, ezért hozták létre a programot. Így – kombinálva a klinikai és a képi paramétereket – minden eddiginél pontosabb adatokat kaphatnak a kutatók.