• nátha
    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Magyar siker: előrelépés a rákkutatásban

Lapszemle 2020.01.14 Forrás: 24.hu
Magyar siker: előrelépés a rákkutatásban

A kutatók következő lépése az lesz, hogy valódi adatokkal is elvégezzék a számításokat, és igazolják az elméletet.

Kutatók vállvetve keresik a rákos megbetegedések ellenszereit és gyógymódjait, de érdemes tudni, hogy nem csak rajtuk múlik a daganatok megelőzése: a szervezet maga is kialakított különböző védekezési mechanizmusokat a káros sejtburjánzás ellen. Magyar kutatók most felfedezték az egyiket - írta a 24.hu.

Mintegy egymilliárd éve az egysejtű élőlények mellett megjelentek az első soksejtűek, az ezeket felépítő, együttműködő és megújuló sejtek szövedéke minőségileg új szintet jelentett. Ára is volt azonban a fejlődésnek, hiszen a többsejtűek folyton osztódó sejtjeiben halmozottan jelentkeztek az örökítőanyag folyamatos másolásából adódó hibák, a káros mutációk felhalmozódhattak – egy idő után pedig daganatokat okozhattak.

A legveszélyeztetettebbek a folyamatosan megújuló szöveteink kényszerűen sok osztódáson áteső sejtjei (például a bőr vagy a vér megújuló sejtjei), hiszen náluk nagyobb az esély olyan, a többi egészséges sejttel szemben osztódási előnyt nyújtó mutációk megjelenésére, amelyek utódainak túlszaporodásához vezet. „A rákos daganatot is mutációk okozzák. Úgy gondoljuk, hogy általában 3-5 olyan mutációnak kell összegyűlnie, ami előnyt biztosít a sejtnek, hogy jobban és gyorsabban osztódjon, mint a többi” – mondta el a 24.hu-nak Dr. Szöllősi Gergely (a képen), az MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoportjának vezetője, aki Grajzel Dániel biofizikus doktorandusszal és Derényi Imrével, az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszékének vezetőjével együtt fedezett fel egy olyan védekező mechanizmust, amellyel saját szöveteink harcolnak a mutációk ellen.

Az evolúció során hamar kiderült, hogy ez a rákos sejtburjánzás nem túl hasznos dolog – hiszen ha valaki még azelőtt meghal rákban, hogy utódot tudott volna nemzeni vagy kihordani, akkor az a fajfenntartás szempontjából sem előnyös. Éppen ezért az évezredek, évmilliók alatt testünk kialakított természetes védelmi rendszereket arra, hogyan lehetne ezt a káros sejtosztódást megfékezni. A mechanizmusok közül kettőről tudtunk eddig, egyet pedig most találtak meg az MTA és az ELTE kutatói. Részletek a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink