• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Magyar tudós adhat reményt a stroke-os betegeknek

Lapszemle Forrás: hvg.hu

A stroke-ot kapók negyede belehal, másik negyednek nem lesz semmilyen maradandó károsodása, az érintettek felének viszont igen.

Farkas Eszter agykutató biológus nemzetközi szinten is egyedülálló kutatásai jelentősen csökkenthetik a stroke okozta agykárosodás következményeit. A L’Oréal és az Unesco A nőkért és a tudományért díjával frissen kitüntetett tudóssal beszélgettünk úttörő kutatásról, továbbá arról, hogy az anyaság miként adott új lendületet a kutatói pályájának - írja a hvg.hu.

hvg.hu: Az ön kutatásai hogyan járulnak hozzá a stroke-ot túlélők rehabilitációjához?

Farkas Eszter: Régóta közismert, a stroke egy hirtelen fellépő, gyakori betegség, azt viszont kevesebben tudják, hogy az ekkor váratlanul bekövetkező agyi érelzáródás után még napokkal, hetekkel is történnek olyan események az agyban, amelyek rontják a beteg felépülésének esélyeit. Ezt agyi kúszó depolarizációnak hívják, és klinikai vizsgálatok során nagyjából tíz-tizenöt évvel ezelőtt fedezték föl. A kutatásaink nagyon időszerűek, mert mi ezekkel a másodlagos kórfolyamatokkal, jelenségekkel foglalkozunk. Igyekszünk megérteni, hogy stroke után milyen események zajlanak le az agyban, és ezek hogyan rontják a stroke kimenetelét. Például arra a kérdésre keressük a választ, hogy a stroke után az idegsejtek aktivitásának változásával összefüggésben milyen agyi vérellátási zavarok alakulnak ki a szövetben, ezek milyen további sérülések kialakulásáért felelhetnek.

hvg.hu: Mindezt egy alapkutatás keretein belül végzik. Ez azt jelenti, hogy az említett vizsgálatokkal korábban senki sem foglalkozott?

F.E.: Igen. Szinte nulláról raktuk le a kutatásunk alapjait. Egy Angliában töltött posztdoktori program miatt kerültem kapcsolatba a tudományterülettel. A program egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy megalkossuk a képalkotó rendszert, amivel a jelenséget vizsgálni tudjuk. Ezt a kinti laborvezető professzorral közösen építettük fel. Amikor másfél év elteltével hazajöttem, a professzorom nyugdíjba ment, de látta bennem a munka folytatásának reményét, ezért a kutatási témát, és a vizsgálatához alkalmas műszerparkot is hazahozhattam magammal Szegedre. Jelenleg egy világszínvonalon is egyedülálló agyi képalkotó eljárás van a kezünkben.

hvg.hu: Most épp hol tart a kutatás?

F.E.: Feltártuk, hogy az agyi kúszó depolarizáció hogyan károsítja az agyszövetet, hogyan rontja az agy vérellátását. Eljutottunk oda is, hogy a szövet PH-ját milyen irányba és milyen mértékben tolja el, amitől károsodik. Ezzel máris két olyan pontot villantottunk fel, ahol a negatív folyamatokat meg lehet fogni. Így a szöveti PH-viszonyokat és az agyi keringést is vissza tudjuk állítani. Ezek pedig javíthatják a szövet, az agy, és az ember túlélésének esélyeit.

hvg.hu: Ez konkrétan mennyiben és hogyan segíthet a stroke-osokon?

F.Á.: Megelőzni nem lehet, mert a stroke bekövetkezésének helye és ideje megjósolhatatlan, amit az esetek többségében már nem tudunk meggyógyítani, de a kimenetelét javíthatjuk. Csökkenthetjük az utána fellépő funkciókieséseket, a beszédromlást és a mozgáskoordinációs zavarokat. Lényegében egy bizonyos mértékű kármentést tudunk végezni, a játékterünk a károsodás súlyosságának befolyásolására korlátozódik. Abban nem vagyok kompetens, hogy megmondjam, pontosan mennyiben tudunk a rehabilitációhoz hozzájárulni.

További részletek a kutatásról és a kutatóról a teljes cikkben