Magyar tudós hozta létre Amerika szuperműtőjét

Amerikában is egyedülálló műtő nyílt meg nemrég a Harvard Egyetem oktatókórházának számító (egyébként 40 további műtővel rendelkező) bostoni Brigham and Women’s Hospitalban, melynek létrehozója és társigazgatója Jólesz Ferenc, a Harvard Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Jólesz Ferenc a Népszabadságnak részletesen beszámolt a világon egyedülálló klinikai fejlesztésről. Mint mondta: az AMIGO (Advanced Multimodality Image Guided Operating) rövidítésű rendszer voltaképpen egy 500 négyzetméternél valamivel nagyobb alapterületű, három részre osztott műtőkomplexum, amelyben az orvosi gyakorlatban létező valamennyi fejlett képalkotó berendezést felsorakoztatták a háromdimenziós ultrahangtól az érvizsgálatokra használt angiográfiás röntgenen, a CT-n és a különleges módon a mennyezetre szerelt MRI-n át egészen a pozitronemissziós tomográfig, a PET-ig.

A több mint húszmillió dollárba került álomműtő nemcsak a klinikai gyakorlatban bizonyított, - a májustól indult próbaüzemet is beleszámítva már közel száz műtétet végeztek el benne –, hanem egyben a projekthez hétmillió dollárral hozzájárult NIH (Nemzeti Egészségügyi Intézet) részeként a klinikai gyakorlatban használt képalkotó eljárások országos kutatóközpontjának is számít, ami azt jelenti, hogy itt csak olyan műtéti eljárásokat végeznek, amiket hagyományos műtőkben, vagy intervenciós radiológián nem tudnak megoldani.

Az Amerikai úti idegsebészeti klinikáról indult Jólesz Ferenc, aki a képalkotó eljárások klinikai gyakorlatba való bevezetésén, elsőként az idegsebészetben való alkalmazásán legalább húsz éve dolgozik. Az AMIGO e tevékenységnek a kiteljesedése. A tervezéstől a rendszer elindulásáig több év telt el, és a munka befejezését az Obama elnök által a tudomány fejlesztésére, így az NIH-nek is juttatott támogatások gyorsították fel.

A The New York Times által is méltatott műtő legfontosabb előnye, hogy minden műszer, vizsgálóberendezés ott van kéznél, és az operáló team azonnal be tudja azt vetni, amelyikre a beteg minél jobb ellátása érdekében szükség van – olvasható a Népszabadság cikkében, ami felveti azt a kérdést is, hogy miért kellett ennyi pénzért mindent felhalmozni, amikor egy, mondjuk előző nap készített és a műtőben kirakott MRI- vagy PET-CT-felvétel is megtenné a hatását. Ez sajnos nem igaz – indokolta meg a rendszer előnyeit Jólesz professzor – mert, mint kiemelte például a koponya feltárásakor az agyfolyadék elfolyhat, és ettől az agy helyzete megváltozik, az agy szövetei megduzzadhatnak, és jóllehet a korábban készült felvételek megmutatják egy daganat pontos határait, ezek a képek a műtét előrehaladtával már nem adnak olyan pontos információt a sebésznek.

Ráadásul nemcsak a képalkotó eljárások segítik az operációt, hanem azok a számítógépes navigációs berendezések, amelyek a GPS-hez hasonló valós idejű háromdimenziós modellképpel segítik a műtőasztalon fekvő betegen beavatkozást végző orvost, aki így állapítja meg, hol van, amit a képeken lát a betegen. Az AMIGO használatakor viszont, ha például MRI-képre van szükség, a műtét leáll, az oldalajtó kinyílik, a mennyezeten becsúszik az MRI-berendezés, a műtőasztalt körbefogja és elkészíti a szükséges felvételeket. PET-CT esetén pedig a beteg egy tálcán csúszik át a harmadik terembe, ahol a vizsgálat történik. Ezek néhány perces időigénye nem terheli az elaltatott betegeket. Jólesz Ferenc arról is beszélt a lapnak, hogy az MRI 3 Tesla térerősségű mágnese miatt a műtétekhez MRI-kompatibilis műtéti eszközöket használnak, amelyekben a vasat titán, alumínium vagy speciális, mágnesnek ellenálló rozsdamentes acélok helyettesítik. A professzor úgy nyilatkozott a lapnak, nagyon reméli, hogy néhány évtized múlva ez a komplex rendszer is elterjed majd, ahogy a húsz éve általa kezdett idegsebészeti műtéteknél használatos MRI-készülék, amiből már több mint száz darab üzemel a világban.