A kutatás eredményei átírják a képet arról, hogy a mediális szeptumnak milyen az agyhullámok zavarával járó betegségekben lehet szerepe.
Az emlősök előagyában található, mediális szeptumnak nevezett terület vezérelheti az emlékek eltárolásában és előhívásában fontos szerepet játszó gyors agyhullámokat az agykérgi hippokampuszban – derítették ki a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) szakemberei hazai és nemzetközi partnereikkel együtt - írja a qubit.hu.
Hangya Balázs, a KOKI Lendület Rendszer-Neurobiológia Kutatócsoport vezetőjének és kollégáinak kedden, a Nature Communications folyóiratban közölt eredményei átírják az eddig kialakult képet arról, hogy a mediális szeptumnak milyen további, az agyhullámok (neurális oszcillációk) zavarával járó betegségekben lehet szerepe. A kutató a Qubitnek elmondta, hogy váratlanok voltak a mediális szeptum aktivitása és a hippokampusz gyors agyhullámai közötti kapcsolatra utaló kísérleti mérések, amelyek így egy új kutatási irányhoz és a friss tanulmányban bemutatott jelentős előrelépéshez vezettek.
Tavaly Hangya és kollégái a Cell Reports folyóiratban publikált tanulmányukban megállapították, hogy a hippokampusz théta agyhullámai, amik mindig megfigyelhetők, amikor rágcsálók egy új környezetet térképeznek fel, az összekapcsolt ingaórákhoz hasonlóan Huygens-szinkronizációval összehangolódó idegsejtekből alakulnak ki. Amint a kutató akkor a Qubitnek részletesen elmondta, az is kiderült, hogy az agyhullámot mely sejtek generálják a bazális előagy legelső részében elhelyezkedő mediális szeptumban, és reményét fejezte ki, hogy a feltárt mechanizmus segíthet más agyhullámok kialakulásának megértésében is.
További részletek a cikkben.