Magyarország Achilles-sarkainak kell most helytállni

A magyar kormánynak vitathatatlan érdemei vannak abban, hogy a magyar gazdaságot tartós növekedési pályára állította, csökkentette a sebezhetőségét, vagyis válságállóbbá tette az országot. Azonban voltak komoly hiányosságai is, mégpedig az oktatásban és az egészségügyben, amit évek óta hangsúlyoznak a szakértők. És most egy olyan válság előtt állunk, ahol a magyar gazdaság Achilles-sarkait éri a kihívás, a koronavírus ugyanis ezt a két alulfinanszírozott szektort teszi próbára, írja a portfolio.hu.

Az egészségügy esetében Magyarország talán legnehezebb helyzetben lévő szektorának kellene azonnal a legjobban teljesítővé válnia. A koronavírus-járvány ugyanis kétségtelenül az egészségügyi rendszerre rója a legnagyobb terhet. A magyar egészségügy helyzetét mindennél jobban mutatja az Európai Bizottság idei országjelentése, amelyből kiderült, hogy a GDP-arányos közegészségügyi kiadás az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, és elmarad az EU átlagától. 

Az egészségügy lenyomata, hogy milyen állapotúak a kórházaink. A koronavírusos betegek kezelésére kijelölt Szent László Kórház (ahol egyébként a fertőző betegeket kezelik) legtöbb épülete például úgy néz ki, mintha az ország egyik legelmaradottabb térségében járnánk, akár kívülről, akár belülről nézzük meg az épületeket. Személyes, közelmúltbeli tapasztalatom azonban némi bizakodással tölt el: az orvosok, nővérek, és a kórház összes dolgozója mindent megtesz azért, hogy a betegek meggyógyuljanak. Kiváló szakembergárda dolgozik a Lászlóban éjjel-nappal azért, hogy mindenki meggyógyuljon.

Emberfeletti teljesítményt nyújtanak, éppen ezért megérdemelnék, hogy XXI. századi körülmények között, fejlett technológiával dolgozhassanak és a leginkább megfelelő eszközökkel gyógyíthassanak, mindez azonban nem mindig áll rendelkezésükre. És nem csak ők, hanem az ország összes kórházában dolgozó és gyógyuló megérdemelné ugyanezt. Ennek azonban a közelében sem jár ma Magyarország, pedig ha a gazdaság teljesítményéből az egészségügy is arányosan részesülne, szép eredményeket érhetnénk el.

Az egészségügy alulfinanszírozottsága megmutatkozik azon is, hogy a dolgozók kifejezetten túlterheltek. De nem meglepő, hogy igen jelentős munkaerőhiány alakult ki az egészségügy-szociális ellátásban. A nemzetgazdasági ágban ugyanis több mint 9000 betöltetlen álláshely van, amiben szerepet játszik, hogy az orvosok közül sokan hagyták el az országot egy évtized alatt az alacsony bérek és a nehéz körülmények miatt. Nem lenne azonban igazságos, ha csak az egészségügyi szektor munkaerőhiányáról beszélnénk, hiszen az elmúlt években az egész országban, minden szektorban jelentősen megnőtt a betöltetlen álláshelyek száma.