• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Magyarország nem potyautas a Fidesz szakértője szerint

Lapszemle Forrás: Magyar Hírlap Online

Az orvosságokat a gyártók mindenütt annyiért értékesítik, amennyiért tudják.

Szakmai körökben kiverte a biztosítékot az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) múlt heti kijelentése. Szerintük ugyanis vannak országok, amelyek az innováció nagy részét finanszírozzák, Magyarország viszont „potyautasnak" számít, mivel abban bízva, hogy más országok állják a gyógyszeripari innováció költségeit, amikor a termék hozzánk is eljut, csak élvezi annak hasznát - írja a Magyar Hírlap Online.

A Fidesz egészségpolitikusa azonban azt közölte, hogy hazánk minden új termékben megfizeti a kutatás és fejlesztés árát, és ez alól a gyógyszerek sem jelentenek kivételt. Horváth Zsolt, a parlament egészségügyi bizottságának tagja elmondta, minden nemzetállamnak, így Magyarországnak is megvan a maga stratégiája a K+F támogatására. Hozzátette ugyanakkor, hogy nálunk csupán egy-két gyógyszercég foglalkozik új hatóanyagok kutatásával, ezért az IGYE felvetését szerinte nem igazán lehet értelmezni.

Az IGYE felvetette azt is, hogy a magyarországi gyógyszeripart sújtó extraadók és -befizetések lényegesen nagyobbak, mint a többi ágazatot terhelő válságadók. Horváth Zsolt ezzel kapcsolatban kijelentette, a köztámogatott orvosságoknál a gyártókat úgynevezett visszafizetési kötelezettség terheli, ami arra a gyógyszermennyiségre vonatkozik, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az előre kialkudott kontingensen túl már nem képes közpénzekből finanszírozni. Erről azonban mindig megállapodás születik.

Az orvosságokat a gyártók mindenütt annyiért értékesítik, amennyiért tudják. „Magyarország is a piacok egyike, ezért hazánk nem potyautas, hanem vásárló" – hangsúlyozta Horváth Zsolt. Mint mondta, annak is oka van, hogy Magyarország másoknál kevesebb új készítményt fogad be a társadalombiztosítási körbe. „A betegségek nagy része már a szabadalmi oltalom alól felszabadított, olcsóbb orvosságokkal is jól kezelhető" – mondta a szakpolitikus.