Az új szemléletben már a legegyszerűbb zivatar, azaz dörgés, villámlás esetén is figyelmeztetést, illetve riasztást adnak ki.
2019. május 29-től változik a heves zivatar riasztás és figyelmeztetés kritériuma - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az új szemléletben már a legegyszerűbb zivatar, azaz dörgés, villámlás esetén is figyelmeztetés, illetve riasztás kerül kiadásra, hiszen már egyetlen villám is veszélyt jelenthet az életre és vagyonbiztonságra, nemcsak a hevesebb zivatarokat kísérő viharos szél, valamint jégeső - idézte az OMSZ információit a femina.hu.
Első szintű (citromsárga) jelzést olyan esetekben alkalmazunk, amikor zivatar várható.
Ilyen időjárási helyzetekben az elsődleges veszélyforrást a villámlás jelenti, emellett esetenként jelentős szél és/vagy jég társulhat a zivatarokhoz intenzív csapadékhullás és látástávolság csökkenés mellett. Jellemzően kisebb károk keletkezhetnek, például háztetőkön néhány cserép elmozdulása; fák gallyainak letörése. Villámlás létrejöhet nagy területet érintő csapadékmezőben is, illetve rövid idejű záporeső esetén, ha a gomolyfelhő zivatarfelhővé fejlődik. Kis valószínűséggel hevesebb zivatar is előfordulhat, ennek következtében kis területen, lokálisan a fentieknél nagyobb káresemények keletkezhetnek.
Második szintű (narancssárga színű) jelzést azokban az esetekben alkalmazzuk, amikor hevesebb zivatarok várhatók.
Ezek intenzitása extrém is lehet, így akár nagyméretű jeget vagy károkozó széllökést eredményezhetnek. A környezetben jellemzően már komoly károk jelentkezhetnek, ami nagyobb területet is érinthet, például a háztetők nagyobb mértékű sérülése, fák ágainak letörése, esetleg fakidőlés, a zivatart kísérő jég miatt gépjárművek sérülhetnek, az intenzív villámlások következtében az elektromos hálózatban történhet károsodás.
Harmadik szintű (piros színű) jelzést azokban az esetekben alkalmazzuk, amikor fokozott veszélyt jelentő heves zivatarok várhatók.
A veszélyjelzés harmadik szintje (piros) esetén a várt heves zivatarok környezetében a narancs fokozathoz képest nagyobb eséllyel fordulhat elő nagyméretű jég és/vagy károkozó szélroham. A jellemző károk komolyak, és akár nagy területet is érinthetnek: például a háztetők teljes mértékben sérülnek, több fa kidőlésével számolhatunk, a jég a gépjárművek karosszériájában súlyos sérüléseket okoz, az elektromos hálózat jelentősen károsodik az intenzív villámtevékenység hatására. További részletek az OMSZ-os vészjelzésekről itt olvashatók