• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Már a patikus ellenőrzi a gyógyítót

Lapszemle Forrás: Népszabadság Online

Az új szabályozás orvosi jogokat von el, és tönkreteheti az orvos és beteg közti bizalmi kapcsolatot.

Április elsejétől a gyógyszerészeknek a receptek kiadásakor vizsgálniuk kell, hogy a fölírt orvosság jelenthet-e valamiféle veszélyt a beteg számára. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyógyszerész valójában az orvos ellenőre lett. Sőt, az orvosnak a jövőben még vissza is kéne jeleznie a patikának, hogy mit tett a gyógyszerész által hibásnak vélt terápia korrekciója érdekében - írja a Népszabadság

A MOK-ban „rossz érzéseket keltő" rendszer része lenne, hogy ha a beteg ezt nem tiltja, akkor a gyógyszerész az egészségbiztosító adatbázisában utánanézhetne, hogy mikor, ki és milyen egyéb orvosságot írt föl, vagyis a patikus azt is mérlegelhetné minden egyes recept beváltásakor, hogy a különféle szerek hatóanyagai nem semlegesítik-e egymást, nem járnak-e esetleges káros mellékhatással.

Ha ez kiderülne, a gyógyszerésznek konzultálnia kell a kezelőorvossal úgy, hogy a beteg ezt ne hallja. Ám ha valamilyen okból – esetleg csak azért, mert nem éri el – nem sikerülne vele azonnal tisztáznia az esetleges szakmai félreértéseket, akkor a gyógyszerész dönthet úgy, hogy nem adja ki a készítményt.

A lap által megkérdezett patikákban döcögve indult a rendszer. Egy gyógyszerész a hatáskör-bővülésük előnyeit nem vitatta, de azt mondta, hogy ők meg a betegektől tartanak. Az orvosok ugyanis, mondta, gyakran rendelnek mondjuk a keringési betegségekben szenvedőknek olyan szereket, amelyek egymással kölcsönhatásra lépve akár szívelégtelenséget is okozhatnak.
Ők viszont nincsenek felkészítve arra, hogy ilyen esetben például mit és hogyan kell mondjanak a betegnek. Maga megpróbálja minél részletesebben megtudni az illetőtől, hogy mióta szedi a gyógyszereket, volt-e olyan panasza, amit esetleg a két készítmény együttes szedésének tulajdoníthat. De értékelhető válaszokat nemigen kap.

A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke, Hankó Zoltán szerint senkinek nincs oka kétségbeesni, az új rendszernek több az előnye, mint amennyi kellemetlenséggel járhat. Ráadásul van mód korrigálni: az új eljárásrend mindössze egy évre szól, ha a gyakorlatban esetleg nem működne megfelelően, átalakítják. Az orvos sem tévedhetetlen, a gyógyszerészeket pedig számítógépes program is segíti abban, hogy rátaláljanak az egymással nem szedhető készítményekre. Éger István azt mondja: az orvosok is tudnak tájékozódni ebből, amikor új terápiát írnak föl.