A szakmailag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető között az egészségügyben szakadék húzódik.
Tartalékaink kifogytak, tovább takarékoskodni már csak a betegellátás rovására lehetne – mondta a Népszabadság kérdésére Tamás László János, a kórházszövetség elnökségi tagja, a győri Petz Aladár Kórház főigazgató főorvosa. Az általa vezetett intézmény 1081 aktív és 402 krónikus ágyánál 382 orvos gyógyít. A kórház nem tartozik a legjobban eladósodottak közé, ám így is 950 millió forint határidőn túli beszállítói tartozása van.
A menedzsmentek mozgástere szűk, a bevételek lehetséges mértékét az egészségbiztosító határozza meg, az ellátások portfólióját pedig az esetek nagy részében az a feladat, amelyre az intézményt létrehozták. – Sokat halljuk, hogy ne küldjük felesleges vizsgálatokra a betegeket. Tapasztalataink viszont azt mutatják, hogy az elvégzett vizsgálatok nem feleslegesek, legfeljebb a velük járó költségeket nem finanszírozzák.
– A képlet egyszerű, ha többet kell költenünk a betegre, mint amennyit kapunk érte, adósság keletkezik – mondja a főigazgató. Ekkora összeget saját erőből pótolni nem lehet, még úgy sem, hogy a kórháznak évi kétmilliárd forint saját bevétele van.
Tamás László János úgy látja, elkerülhetetlen a kórházak újbóli konszolidációja, ám ez csak akkor lesz eredményes, ha együtt jár az ellátórendszert és a finanszírozást érintő szerkezeti átalakítással, és az ezzel egyidejű forrásbővítéssel.